Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Újabb lépés Kína holdprogramjában

Kínában sikeresen útnak indítottak egy emberek nélküli kísérleti űreszközt, amely a tervek szerint 380 ezer kilométeres magasságban egy félkört tesz a Hold körül, majd visszatér. A teszt a kínai űrprogram következő főszereplőjének, a Csang'o-5 űrszondának a felkészítését szolgálja.

Az űrjárművet, amely körülbelül nyolc napig tartózkodik majd az űrben, a legfejlettebb Hosszú Menetelés 3C hordozórakétával lőtték fel a szecsuani Hszicsang űrközpontból. A helyszíni jelentések szerint az eszköz a terveknek megfelelően levált, és a kijelölt pályára állt.

Feladata adatok begyűjtése, műszaki berendezéseinek próbája, navigációs, irányítási rendszerének, hőpajzsának a tesztje, valamint a 2017-ben esedékes Csang'o-5 misszió pályájának részbeni "bejárása". Visszafelé megközelítően másodpercenkénti 11,2 kilométeres sebességgel közelíti meg a Föld légkörét, majd lelassul, és Belső-Mongólia északi részén landol.

A Csango'-5 (Holdistennő-5) 2017-es küldetése során elsősorban mintákat gyűjt majd, de tapasztalatot szereznek vele a Holdra szálláshoz és a felszálláshoz alkalmazott eljárásról, a Hold körüli pályán végrehajtott "randevúról" és dokkolásról is - erről Hu Hao, a kínai holdprogram harmadik fázisának főmérnöke nyilatkozott a kínai médiában.

Kína holdprogramja keretében eddig három szondát küldött az űrbe. A Csang'o-1-et 2007-ben és három évvel később a Csang'o-2-t. Utóbbi Kína első bolygóközi szondája lett. Õket követte a holdjáróval felszerelt Csang'o-3, amely tavaly decemberben nem becsapódásos landolást hajtott végre Holdon, és ezzel az Egyesült Államok és Oroszország után Kína harmadikként iratkozott fel a holdfelszínre expedíciót küldő nemzetek listájára.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×