Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Szijjártó újabb kanadai befektetésekre számít

A közeljövőben újabb kanadai befektetések várhatók Magyarországon, és számítani lehet a kétoldalú kereskedelem bővülésére is - jelentette ki az MTI-nek telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután csütörtökön Ottawában megbeszélést folytatott John Bairddel, a kanadai diplomácia vezetőjével.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozó azért is jelentős volt, mert Ottawában 13 éve nem fogadtak magyar külügyminisztert, és mert a két ország 50 éve vette fel a diplomáciai kapcsolatot.

A dinamikusan növekedő kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokkal kapcsolatban elhangzott, hogy 13 év alatt a kereskedelmi forgalom megnyolcszorozódott, és az idei év első hét hónapjában a magyar export 33 százalékkel nőtt. A kanadai tőkebefektetések számára Magyarország a 12. legfontosabb tőkebefektetési célpont, az országban jelenleg 3 milliárd dollárnyi kanadai befektetés van alapvetően az autóipar, az élettudományok és az ingatlanfejlesztés területén.

Szijjártó az MTI-nek elmondta, hogy a kanadai vállalatvezetőkkel folytatott tárgyalásai alapján a közeljövőben újabb kanadai befektetéseket várhatók Magyarországon, elsősorban az autóipari beszállítások területén.

A magyar miniszter kanadai partnerének elmondta, a nyitott gazdaságú Magyarországon az export teljesítménye nagymértékben meghatározza a nemzetgazdaság teljesítményének egészét, ezért abban érdekelt, hogy a nemzetközi kereskedelmi forgalomban minél kevesebb vám és bürokratikus akadály legyen.

"Magyarország elkötelezett támogatója a Kanada és az Európai Unió között folyamatban lévő szabadkereskedelmi tárgyalások mielőbbi lezárásának. Úgy kalkulálunk, hogy a megállapodás nyomán a magyar export jelentősen bővülhetne, tekintettel arra, hogy a várakozások szerint az EU exportja 24,3 százalékkal nőhetne Kanada irányába. Ezen belül a magyar export mind közvetlenül, mind közvetve, német és francia vállalatokon keresztül jelentős növekedést tudna elkönyvelni" - nyilatkozott Szijjártó Péter.

A tárgyalások energiapolitikai szegmensével kapcsolatban a miniszter kijelentette: a minél több gázbeszerzési forrás után néző Európa, ezen belül főleg Közép-Európa szempontjából kifejezetten előnyös fejlemény, hogy Kanada, a világ ötödik legnagyobb földgáz-kitermelője, exportjának diverzifikálásán dolgozik.

"Reméljük, hogy azok a kanadai tervek, amelyek arról szónak, hogy LNG-terminálokat (a cseppfolyósított gáz szállításához, fogadáshoz kialakított állomások) telepítenek, valósággá tudnak válni. Ebben az esetben az észak-déli folyosó kiépülésével Közép-Európa egy új beszerzési forráshoz juthat majd, ami óriási előrelépés lenne a regionális energiabiztonság területén" - mondta.

John Baird elismerését fejezte ki azért, hogy Magyarország az elmúlt időszakban komoly mennyiségű gázt szállított Ukrajnának.

A miniszter beszámolója szerint a geopolitikai kérdések közül elsősorban az iraki helyzetről folytattak eszmecserét. Szijjártó Péter elmondta, Magyarországnak az a célja, hogy egy olyan nemzetközi összefogás jöjjön létre, amely nyomán a keresztény közösség kiirtására törekvő Iszlám Állam vezetőit minél előbb a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítsák, és ennek ügyében már szorgalmazta a nemzetközi összefogást.

A magyar külügyek irányítója köszönetet mondott partnerének azért, hogy Kanada 58 évvel ezelőtt, 1956-ban 40 ezer magyart fogadott be, akiknek leszármazottai ma már elismert és jó polgárai Kanadának.

Szijjártó Péter tolmácsolta Magyarország szolidaritását az ottawai háborús emlékműnél és a parlamentben elkövetett terrortámadás miatt és kifejezte részvétét az áldozat családjának.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×