A csúcsvezetők a nyitó napról péntek hajnalba nyúló megbeszélésükön megállapodásra jutottak az unió 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.

Orbán Viktor elmondta: tekintettel arra, hogy a kibocsátás terén Magyarország már mintegy 36,5 százalékos csökkentést megvalósított, a 40 százalék elérése nem terheli majd túlságosan a költségvetést.

A miniszterelnök a mostani EU-csúcs döntését azzal a korábbi elhatározással vetette egybe, amely 2020-ra tűzött ki 20 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. A most elhatározott, 2030-hoz kötött 40 százalék szerinte olyan, erkölcsileg helyeselhető üzenet az EU részéről, hogy Európa példát akar mutatni a világnak, és azt várja másoktól, hogy csatlakozzanak a nagyratörő célkitűzésekhez.

Hozzátette: abban az esetben azonban, ha a jövő év végén esedékes párizsi globális klímacsúcson az derülne ki, hogy a világ többi része nem követi az EU példáját, akkor az uniós vezetők újra összeülnek, és felülvizsgálják mostani kötelezettségvállalásaikat.

Herman Van Rompuy, a tagállami vezetők testületének - hivatalából hamarosan távozó - elnöke elmondta: egyes tagállamok kérése az volt, hogy a jövő év végi párizsi globális klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást.

"De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá" - jelentette ki Van Rompuy.

A magyar miniszterelnök azonban világossá tette, hogy a csúcsvezetők nem kötötték meg a saját kezüket ebben az értelemben: az is elképzelhető tehát, hogy Párizs után - az ottani, esetleg nagyon ambiciózus globális célkitűzések elfogadása nyomán - az EU a mostaninál is nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentésről dönt, de az sem kizárt, hogy visszafogja a mostani elhatározást, ha Párizsban szerényebb eredmények születnek.

A kormányfő elmondta: a mostani EU-csúcson Magyarország elérte azt a célkitűzését is, hogy semmi olyan döntés ne szülessen, amely lehetetlenné tenné az energiaárak csökkentését, vagyis a rezsicsökkentést, továbbá hogy továbbra is minden ország saját maga dönthessen arról, miként éri el a szükséges kibocsátáscsökkentést.

"Az energiapolitika nemzeti jogkörben marad, az atomenergia továbbra is fejleszthető, az unió részéről technológiasemleges megközelítés érvényesül" - állapította meg Orbán Viktor.

Ami az energiabiztonság témakörét illeti, a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csúcson pénzügyileg is támogatandónak minősítették az észak-déli infrastruktúra-fejlesztést. Újságírói kérdésre megjegyezte: az elfogadott dokumentum említést tesz ugyan a déli energiafolyosóról, de ez nem azonos a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének konkrét támogatásával - ez utóbbi tekintetben ugyanis még fel kell oldani azt az ellentmondást, amely a beruházás korábbi elhatározása és az időközben elfogadott uniós jogi előírások között keletkezett.

Orbán szerint fontos eleme az uniós klíma- és energiastratégiának, hogy a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó iparágakkal szemben eleve nem érvényesítenek szigorú kibocsátáscsökkentési követelményeket, hogy nehogy ezeket a szektorokat - Magyarországról például az autógyártás, gumigyártás üzemeit - elriasszák, kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket nem támasztó országokba történő áttelepülésre ösztönözzék.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a csúcstalálkozón szó esett a gazdaságpolitikáról, a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítéséről is. Magyarország gazdasági mutatói - mondta - az előrejelzések szerint rendben vannak mind erre az évre, mind a következő esztendőre. Mint megjegyezte, a magyar államadósságról hamarosan kiderülhet, hogy az az eddig feltételezettnél is alacsonyabb lesz. A gazdasági-pénzügyi gondok megvitatása alapvetően az EU-csúcsot közvetlenül követő eurózóna-csúcstalálkozó résztvevőire vár, hiszen az euróövezetben nagyobbak a problémák, mint az azon kívüli uniós tagországokban - mondta.