Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
316.11
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára

Rasmussen: láthatóbbá kell tenni a NATO-t Kelet-Európában

"Láthatóbbá" válik a jövőben a NATO jelenléte a keleti tagországokban a gyorsabb reagáló képesség érdekében - mondta több európai lapnak, köztük a The Guardiannek adott nyilatkozatában az észak-atlanti szövetség főtitkára.

Anders Fogh Rasmussen a vezető baloldali brit napilap szerdai idézete szerint az interjúban megerősítette, hogy a jövő heti walesi NATO-csúcson a szövetség készenléti akciótervet fogad el, amelynek célja a gyors cselekvési képesség megteremtése "a jelenlegi teljesen új európai biztonsági környezetben".

Megfogalmazása szerint ehhez fogadó intézmények szükségesek a helyszínt nyújtó országokban. A tervben ennek alapján infrastruktúra, támaszpontok, helyi főhadiszállások kiépítése, "előre kihelyezett" ellátmány és felszerelések telepítése szerepel - mondta Rasmussen.

A főtitkár szerint a cél az, hogy bármely potenciális agresszor tudja: ha akár csak gondolatként felmerül benne valamelyik NATO-szövetséges megtámadása, akkor nem csupán az adott ország katonáival, hanem NATO-erőkkel fogja szembetalálni magát.

Arra a kérdésre, hogy lesznek-e NATO-lobogó alatt telepített állandó nemzetközi erők Kelet-Európában, Rasmussen azt mondta, hogy "a rövid válasz igen". Hozzátette ugyanakkor: a félreértések elkerülése végett az állandó jelenlét helyett ő inkább "az ameddig szükséges" kifejezést használná.

"Keleti szövetségeseink elégedettek lesznek, ha megismerik a készenléti akcióterv tartalmát" - mondta a NATO-főtitkár.

Rasmussen szerint szembe kell nézni azzal a realitással, hogy Oroszország nem tekinti partnernek a NATO-t. "Sajnálatos módon Oroszország az első ország a II. világháború óta, amely erővel ragadott el területeket, és ehhez nyilvánvalóan alkalmazkodnunk kell" - tette hozzá.

Senki nem számolt azzal, hogy Oroszország erőt fog alkalmazni területszerzésre - mondta, hozzátéve, hogy a NATO hírszerzése és "számos egyéb forrása" szerint az orosz tüzérség az ukrán határ túloldaláról és Ukrajnán belülről is lő ukrán területeket.

Teljesen egyértelműnek mondta, hogy Oroszország szerepet játszik Kelet-Ukrajna destabilizálásában. "Az információs, főleg dezinformációs műveletek és a hagyományos hadviselés magas fejlettségű elegyét láthatjuk" - fogalmazott Rasmussen.

A NATO-főtitkár már a nyár elején, az egyik legtekintélyesebb brit külpolitikai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - biztonságpolitikai rendezvényén tartott előadásában is közölte, hogy a szövetség a szeptemberi walesi NATO-csúcsértekezletre készenléti akciótervet dolgoz ki. Ennek keretében "megfontolás alatt áll" például készenléti támaszpontok kijelölése, "előre odahelyezett" felszerelésekkel és ellátmánnyal. A NATO emellett "az új biztonsági környezethez" igazított, átdolgozott hadgyakorlati menetrendet is kialakít, és felülvizsgálja kockázatértékelési, hírszerzési információ-megosztási, korai riasztási és válsághelyzeti reagálási mechanizmusait - mondta júniusi londoni előadásában Rasmussen.

A NATO-főtitkár a Chatham House rendezvényén kijelentette azt is, hogy véget kell vetni az európai NATO-tagállamokban a védelmi kiadások folyamatos lefaragásának, mert nem lehet a végtelenségig az Egyesült Államoktól elvárni a számla nagy részének kifizetését. Hangsúlyozta: Oroszország 2008 óta hozzávetőleg 50 százalékkal növelte katonai kiadásait, a NATO-tagállamok ugyanezen idő alatt viszont átlagosan 20 százalékkal csökkentették védelmi költségvetéseiket.

Címlapról ajánljuk
Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert ezúttal is elmaradt a világcsúcstól, de fölényesen nyert, először lett Európa-bajnok ebben a számban a vizes Eb-n. Milák Kristóf országos csúccsal bronzérmes lett a „királyszámban”, 100 méteres gyorsúszásban, ő a valaha volt első magyar, aki 47 másodperc alatt (46.86) úszta le a 100 gyorsot.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×