Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

A Karib-tengeri országok jóvátételt kérnek Európától a rabszolgaság miatt

A Karib-tengeri országok vezetői jóvátételt kérnek a korábbi európai rabszolgatartó államoktól - mondta szerdán a Karib-tengeri Országok Közösségének (CARICOM) egyik illetékese.

A szervezet kedden fogadta el a jóvátételről szóló, tíz pontból álló tervezetet a Saint Vincent és Grenadine-szigeteken tartott kétnapos ülésén. Hivatalos panaszt valószínűleg április végén tesznek az illetékes európai kormányzatoknál - mondta Martyn Day, az ügyön dolgozó brit jogász.

A CARICOM úgy véli: az európai kormányzatok felelősek a rabszolgaság intézményesítéséért a térségben és népirtás elkövetéséért, továbbá mintegy száz évig tartó faji szegregációt kényszerítettek a lakosságra, amitől a már felszabadított rabszolgák, valamint a népirtás túlélői egyaránt szenvedtek.

A hivatalos panaszt egészen bizonyosan eljuttatjuk Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és valószínűleg Svédország, Norvégia és Dánia kormányaihoz - mondta Day. Hozzátette, hogy amennyiben az érintett országok elutasítják a panaszt, a Nemzetközi Bíróság elé viszik az ügyet.

A korábbi európai rabszolgatartó országok eddig "elutasították, hogy elismerjék ezeket a bűncselekményeket, és kárpótolják az áldozatokat és leszármazottjaikat" - olvasható a CARICOM közleményében.

A közösség hivatalos bocsánatkérést vár az egyes európai államoktól, tervezi az érintettek visszatelepítését Afrikába, a karib-szigeteki őslakosok helyzetének előmozdítását és kulturális intézmények pénzügyi támogatását. Emellett a CARICOM a tízpontos tervezet alapján a rabszolgaság által okozott krónikus betegségek és lelki traumák kezeléséért, az azzal összefüggő technológiai és tudományos elmaradottság leküzdéséért, az államadósság csökkentéséért és a nemzetközi hitelek eltörléséért száll síkra.

A karib-tengeri országok lakói mindenesetre vegyes érzelmekkel viseltetnek a tervbe vett jóvátétel iránt: néhányan megkésett igazságszolgáltatást, mások csupán üres követelést látnak benne, amely eltereli a figyelmet a térség társadalmainak valódi problémáiról.

A brit kormány jelezte, hogy tudomása van a most elfogadott dokumentumról. "A rabszolgaság irtózatos volt, és ma is az. Az Egyesült Királyság nyíltan elítéli a rabszolgaságot, és elkötelezett a felszámolása mellett" - mondta egy brit képviselő, de hozzátette, hogy nem a jóvátétel a megoldás. Kifejtette, hogy ehelyett inkább előretekintő, a globális kihívásokra válaszokat adó lépésekre kellene összpontosítani.

A CARICOM konferenciát tervez nyárra Londonba, amelyre meghívja az érintett európai és karibi országokat, hogy megvitathassák a kérdést.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×