Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

A Karib-tengeri országok jóvátételt kérnek Európától a rabszolgaság miatt

A Karib-tengeri országok vezetői jóvátételt kérnek a korábbi európai rabszolgatartó államoktól - mondta szerdán a Karib-tengeri Országok Közösségének (CARICOM) egyik illetékese.

A szervezet kedden fogadta el a jóvátételről szóló, tíz pontból álló tervezetet a Saint Vincent és Grenadine-szigeteken tartott kétnapos ülésén. Hivatalos panaszt valószínűleg április végén tesznek az illetékes európai kormányzatoknál - mondta Martyn Day, az ügyön dolgozó brit jogász.

A CARICOM úgy véli: az európai kormányzatok felelősek a rabszolgaság intézményesítéséért a térségben és népirtás elkövetéséért, továbbá mintegy száz évig tartó faji szegregációt kényszerítettek a lakosságra, amitől a már felszabadított rabszolgák, valamint a népirtás túlélői egyaránt szenvedtek.

A hivatalos panaszt egészen bizonyosan eljuttatjuk Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és valószínűleg Svédország, Norvégia és Dánia kormányaihoz - mondta Day. Hozzátette, hogy amennyiben az érintett országok elutasítják a panaszt, a Nemzetközi Bíróság elé viszik az ügyet.

A korábbi európai rabszolgatartó országok eddig "elutasították, hogy elismerjék ezeket a bűncselekményeket, és kárpótolják az áldozatokat és leszármazottjaikat" - olvasható a CARICOM közleményében.

A közösség hivatalos bocsánatkérést vár az egyes európai államoktól, tervezi az érintettek visszatelepítését Afrikába, a karib-szigeteki őslakosok helyzetének előmozdítását és kulturális intézmények pénzügyi támogatását. Emellett a CARICOM a tízpontos tervezet alapján a rabszolgaság által okozott krónikus betegségek és lelki traumák kezeléséért, az azzal összefüggő technológiai és tudományos elmaradottság leküzdéséért, az államadósság csökkentéséért és a nemzetközi hitelek eltörléséért száll síkra.

A karib-tengeri országok lakói mindenesetre vegyes érzelmekkel viseltetnek a tervbe vett jóvátétel iránt: néhányan megkésett igazságszolgáltatást, mások csupán üres követelést látnak benne, amely eltereli a figyelmet a térség társadalmainak valódi problémáiról.

A brit kormány jelezte, hogy tudomása van a most elfogadott dokumentumról. "A rabszolgaság irtózatos volt, és ma is az. Az Egyesült Királyság nyíltan elítéli a rabszolgaságot, és elkötelezett a felszámolása mellett" - mondta egy brit képviselő, de hozzátette, hogy nem a jóvátétel a megoldás. Kifejtette, hogy ehelyett inkább előretekintő, a globális kihívásokra válaszokat adó lépésekre kellene összpontosítani.

A CARICOM konferenciát tervez nyárra Londonba, amelyre meghívja az érintett európai és karibi országokat, hogy megvitathassák a kérdést.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×