Infostart.hu
eur:
387.2
usd:
333.89
bux:
125067.45
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Martonyi: Uniós probléma a szerb restitúciós törvény

Komoly problémát jelenthet Szerbia európai uniós tagjelölti státuszának megszerzésében, hogy Belgrád elfogadta a diszkriminatív vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - mondta Martonyi János. A külügyminiszter hozzátette: ez a törvény nem magyar-szerb, hanem uniós probléma.

Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra a csatlakozni kívánó országokról szóló értékelését. Ebben uniós tagjelölti státuszt javasol a Bizottság Szerbiának.

Martonyi János külügyminiszter mai sajtótájékoztatóján elmondta: Magyarország támogatja a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási törekvéseit. Hozzátette: az Európai Bizottság megállapítása szerint valamennyi jelentkező ország előrelépéseket tett az elmúlt időszakban.

Martonyi János elmondta: Szerbia a tagjelölti státuszt csak feltételekkel kapta meg, ezek között szerepel, hogy rendeznie kell a viszonyát Koszovóval. A külügyminiszter hangsúlyozta: a csatlakozási folyamatban megakadást jelenthet az új szerb restitúciós, azaz vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényben szereplő kollektív bűnösség elve, ami ütközik az uniós jogokkal.

"Azonnal láttuk, hogy itt a szöveggel komoly gond van, mert a megfogalmazás egyértelműen kollektív felelősségre, ha úgy tetszik, kollektív bűnösségre utal azzal, hogy kizárja az úgynevezett "megszálló erők" tagjait és azok leszármazottait, örököseit a visszaszármaztatási lehetőségből" - fogalmazott.

Martonyi János hangsúlyozta: ez nem magyar-szerb, hanem uniós probléma, ugyanis a magyarok mellett sok más nemzetiséget is érint. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy azokat az embereket, akik kényszersorozás útján bekerültek egy hadseregbe, sőt a gyerekeiket, unokáikat is bűnösnek tekintsék. Ez a mi felfogásunkkal nem egyeztethető össze. Nem hiszem, hogy azok a vajdasági magyarok, szerbek, szlovákok, románok, szlovének, bunyevácok, horvátok és mindenki más, akiket például, a Milosevic-rendszer besorozott, háborús bűnösök lennének. Nem önként csatlakoztak valamilyen különleges egységhez, hanem besorozták őket. Ezért én úgy hiszem, erkölcsileg elfogadhatatlan az, hogy egy ilyen törvényt fogadjanak el bárhol Európában 2011-ben" - jelentette ki.

A külügyminiszter kiemelte: Magyarországnak ebben a kérdésben világos erkölcsi, jogi és politikai álláspontja van.

Arra a kérdésre, hogy emiatt lesz-e magyar, vagy bármilyen más vétó az Európai Tanács december 9-ei ülésén, ahol szavaznak Szerbia tagjelölti státuszáról, Martonyi János azt mondta: a magyar kormány ebben a kérdésben később hoz döntést.

"Egyik ország sem kívánja az ezzel kapcsolatos álláspontját jelenleg fölfedni. Amikor azt mondtam, hogy komoly gond lesz abból, ha ezt a kérdést nem oldja meg Szerbia, azt hiszem, utaltam a végkimenetelre is. De ezzel kapcsolatban a magyar kormány a döntését akkor fogja meghozni, amikor ez a helyzet előáll."

Martonyi János emlékeztetett rá: Horvátországgal még a magyar uniós soros elnökség alatt lezárták a csatlakozási tárgyalásokat, így várhatóan még idén decemberben aláírják a horvát csatlakozási szerződést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Egy néhány hetes iráni háború is 1-2 százalékos inflációs nyomást okozhat

Az amerikai típusú Brent kőolaj ára megy fölfelé, és Európában a földgázé is, mivel a világ legnagyobb kitermelője, Kuvait nem fér hozzá a piachoz. Ha elhúzódik az iráni háború, felfelé száguldó benzinárakkal fogunk találkozni, ami a szállítmányozásra is kihat az egész világon, így a boltokban is emelkedhetnek az árak – mondta Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×