A jelenlegi információk szerint a Bohai-öbölben lévő Penglaj 19-3-as olajmező két fúrótornyán történt szivárgás, már június 4-e óta. Két cég használja ezt az olajmezőt, az egyik a CoconoPhillips amerikai, a másik pedig a kínai nemzeti olajfúró társaság. Egyesek a kínai, mások az amerikai céget okolják a katasztrófáért. Azt lehet tudni, hogy június 4. óta van szivárgás, de csak június 21-én egy blogger által derült fény az esetre, tehát sokáig elhallgatták az esetet. Állítólag eddig 1500 hordónyi, azaz mintegy 240 ezer liter olaj szivárgott a tengerbe. Hangsúlyozom, hogy ezt olajfoltnak hívjuk, de a nagysága most már 4200 négyzetkilométeres, vagyis egy kisebb országnyi területről van szó. Már a partokat is elérte.
Milyen károkat tud okozni ez a nagy olajfolt?
Négy kategóriába sorolják általában a vízminőséget. Ott most egy éles zuhanás következett be, és a legalsó kategóriába került a környék vizeinek minősége. Azt is lehet tudni, hogy nincs megfelelő biztosítása a fúrócégeknek. Az ilyen szennyezések esetén a felszínről hiába szedik össze amennyit tudnak a kiült olajból, annak nagy része ott marad, beépül a táplálékláncokba, beépül a hínaros, mocsaras, algásabb részekbe.
Kínával kapcsolatban milyen tapasztalataik vannak, mennyire fogadják el a külföldi segítséget, itt most konkrétan az olajkiömlés kárelhárításában?
Amennyit mi tudunk, elfogadják. Egy valami azonban ott is jellemző, ami máshol is, hogy az a szervezet, ami felügyelné az olajfúrásokat, mélytengeri fúrásokat, az tudott erről a szivárgásról és mégis majdnem egy hónapig nem hozta nyilvánosságra az adatokat. Tehát itt ugyanúgy, mint Fukushimánál, ahol a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség későn, lassan, kevés, néha nem is pontos információt közölt az atomkatasztrófáról, ugyanúgy itt is az olaj-felügyelőszerv igazából nem egy felügyeleti szervként járt el, hanem mint egy elkényeztetett gyerekét túlféltő szülő, aki hiába tesz nagyon sok rossz fát a tűzre a kisded, nem vallja be azt.
Mennyi ideig tart a kárelhárítás egy ilyen olajkatasztrófa után? Például bő egy évvel ezelőtt volt a Mexikói-öbölben az olajkútszivárgás, egy év elteltével mik a tapasztalataik, lehet egyáltalán kármentesíteni ezeket a területeket?
Egy részüket lehet, egy más részüket nem. A Mexikói-öböl katasztrófánál is egy évvel az esemény után a Greenpeace elment és egy háromhónapos, független kutatókat bevonó felmérést végzett. Ott is azt találták, hogy lehet, hogy a strandon nem látszik, már nem vastagon csapja ki a hullám az olajat, de szerte a víz alatt, a fenéken, a növényekben, táplálékláncokban ott vannak az olaj nyomai, és hosszú távú hatásai maradhatnak.
Már itthon is megvásárolható egy új eszköz, ami nagyon hasznos a cukorbetegeknek