Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Schmitt Pál a pápánál

Schmitt Pál azt szeretné, ha a keresztény tradícióra és a Szent Koronára való utalás bekerülne az új magyar alkotmányba - erről is beszélt a köztársasági elnök XVI. Benedek pápával a péntek délelőtti Castel Gandolfó-i magánkihallgatáson.

Schmitt Pál magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: a katolikus egyházfő "nagyon jó néven vette" ezt a törekvést. A négyszemközti megbeszélésen áttekintették, hogy mely európai alkotmányokban szerepel utalás a kereszténységre, és megállapították: nyolc országban említik meg konkrétan a vallást az alaptörvényben. A köztársasági elnök hozzátette: "büszkén jelentette" a pápának, hogy "ha minden jól megy, Magyarország lesz a kilencedik".

Schmitt Pál hangsúlyozta: szimbolikus értékűnek tartja Castel Gandolfó-i látogatását, tekintettel arra, hogy az új magyar kormány nagy hangsúlyt helyez az egyházzal való együttműködésre, és ennek már komoly jeleit is adta.

A pápa nyári rezidenciájának könyvtárszobájában tartott félórás, német nyelvű audiencián az államfő felvetette: fontos, hogy a határon túli magyarok lelki gondozását magyar anyanyelvű lelkipásztorok végezzék. A pápa elmondta, hogy jól ismeri ezt a problémát, és biztosította a magyar elnököt: amennyire lehetősége van rá, figyelni fog arra, hogy megfelelő számú és minőségű pap tegye lehetővé a határon túli magyarok anyanyelvi pasztorációját.

A találkozón áttekintették a vatikáni-magyar kapcsolatokat, a magyarországi egyházi iskolák finanszírozásának helyzetét, és szó esett a jövő év első félévében esedékes magyar európai uniós elnökség célkitűzéseiről is. Schmitt Pál tájékoztatta a pápát arról, hogy a magyar elnökség során kiemelten akarnak foglalkozni a gyermekszegénység kérdésével és a család fontosságával. Utóbbi kapcsán leszögezte: amíg Magyarországon a jelenlegi kormány van hatalmon, a házasságot csak különneműek uniójának tekintik a gyermeknevelés érdekében, és a családot tartják a társadalom legfontosabb egységének, amelyet semmi sem pótolhat.

A pápa érdeklődést mutatott a formálódó Duna-stratégia iránt, és hangsúlyozta a szomszédos országok közti regionális együttműködés fontosságát. Az egyházfő továbbá különösen jó néven vette, hogy Magyarország igyekszik elősegíteni a katolikus többségű Horvátország uniós csatlakozását, és jelezte, hogy a Vatikán is támogatja Zágráb mielőbbi EU-taggá válását.

XVI. Benedek esetleges magyarországi látogatása olyan összefüggésben került szóba, hogy az államfő felajánlotta Pannonhalmát az orosz pátriárka és a pápa esetleges találkozójának helyszíneként.

Schmitt Pál elmondta: az egyházfő nagyon örült annak a XVII. századi rézmetszetű térképnek, amelyet ajándékba kapott a magyar delegációtól. A térképet John Speed angol történész-térképész metszette, és 1626-ban jelent meg Londonban "A világ legnevezetesebb részeinek látképe" című atlaszban. Az államfő kiemelte, hogy a térképen nagyon szép utalás van az akkori, 1620-as évekbeli népviseletre. Az ajándék érdekessége, hogy ez a lap az első térkép Magyarországról, mely Angliában készült.

A pápa a találkozón szóba hozta: nagyra értékeli, hogy a magyar államfői honlapon olvashatók Szent István király fiához írt intelmei, amelyek számos szakrális, a vallásos nevelésre vonatkozó elemet tartalmaznak - emelte ki az újságíróknak tartott tájékoztatójában az államfő.

A pápával folytatott négyszemközti beszélgetés után az elnök Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral, az egyházi állam "kormányfőjével" folytatott megbeszélést az apostoli palotában. A találkozón külpolitikai kérdésekről, az Európai Unió bővítéséről, ezen belül Horvátországról, Koszovóról és Törökország beszéltek.

Délután Schmitt Pál udvariassági látogatást tesz Giorgio Napolitano olasz államfőnél a római Quirinale elnöki palotában. Este az olaszországi magyar közösség tagjaival találkozik a Római Magyar Akadémián, majd részt vesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tiszteletére rendezendő vacsorán.

Az államfőt vatikáni és római útjára elkísérte felesége, Schmittné Makray Katalin is.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×