Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Irán tagadja titkos urándúsító üzem építését

Tagadta az iráni atomprogram vezetője pénteken egy iráni ellenzéki szervezet információját, miszerint új, titkos atomlétesítmény épül urándúsítás céljára.

Ali Akbar Szálehi, akinek szavait a Mehr hírügynökség idézte, azt is kijelentette, hogy "Iránban nincs olyan ekként meghatározható létesítmény, amely ne lenne bejelentve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek" (NAÜ). Azt is mondta, hogy Iránnak "számos (olyan) központja van országszerte", amely nukleáris anyagokat használ fel orvosi vagy mezőgazdasági célra.

Szúna Szamszami az Iráni Nemzeti Ellenállási Tanácstól (NCRI) és Alireza Dzsafarzade, a tanács korábbi szóvivője csütörtökön Washingtonban közölte, hogy információkat adott át az amerikai kormánynak, a washingtoni kongresszusnak és a NAÜ-nek az új atomlétesítményről, amelynek építését 2005-ben kezdték meg a Teherántól mintegy 120 kilométerre lévő Behdzsatábád-Abjekben, egy hegy gyomrában, és 85 százalékban már elkészült.

Az NCRI a politikai szárnya a Népi Mudzsahidok Szervezetének, amely utóbbi a teheráni kormánnyal szemben álló fő fegyveres csoport.

Egy név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes óvatosan reagált az iráni ellenzéki információira. "E létesítmény évek óta épül, és a létezéséről évek óta tudunk - mondta. - Bár még vannak bizonytalanságok a végső célját illetően (...) e stádiumban nincs okunk azt gondolni, hogy nukleáris központról van szó."

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×