Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Fidel Castro bevallotta: a kubai modell nem működik!

Fidel Castro volt kubai elnök egy amerikai havilapnak adott interjújában kijelentette, hogy a kubai kommunista gazdasági modell nem működik.

Meghökkentő ez a kijelentés tőle, aki a hatalomból való négy évvel ezelőtti távozása óta szembetűnően keveset nyilatkozott a hazáját érintő témákban.

Raúl Castro, Fidel öccse, a jelenlegi elnök többször tett hasonló kijelentést, de az 1959-es kubai forradalom atyjától mégis szokatlan az ilyen nyers megállapítás.

Jeffrey Goldberg, a The Atlantic című folyóirat tudósítója megkérdezte Fidel Castrót, hogy szerinte a kubai gazdasági rendszert még mindig érdemes-e átvennie más országnak. Erre ő azt válaszolta: "a kubai modell már nálunk sem működőképes".

Az újságíró internetes naplójában örökítette ezt meg. Goldberg Castro meghívására utazott a múlt héten Kubába, és négy nap alatt több interjút készített vele több témában. A havannai kormány egyelőre nem reagált rá, és a hivatalos média még nyilvánosságra sem hozta a beismerést.

Kubai-amerikai emigráns körökben meglepetést keltett a kijelentés, amelyet úgy értékelnek, hogy Fidel Castro ezzel felhatalmazást adott Raúl Castrónak a gazdaság megreformálására.

"Ez nyilvános jelzés a Líder Máximo (legfőbb vezető) részéről, hogy az elnök vágjon bele a szükséges gazdasági reformokba, hogy ki lehessen jutni a válságból "- mondta Rafael Lima, a miami egyetem professzora, aki szerint kizárható, hogy "szenilitási roham" miatt mondta volna Fidel Castro, amit mondott. Éppen ellenkezőleg, azt bizonyítja, hogy bármely mélyreható döntéshez még mindig Fidel jóváhagyására, "pecsétjére" van szükség a szigeten - vélekedett a tanár. "Amit soha nem fog kimondani, az az, hogy maga a forradalom vallott kudarcot" - tette hozzá.

Andy Gómez az egyetem Kubai Tanulmányok Intézetének alrektora szerint "nem másról van szó, mint hogy Fidel Castro elfogadja, amit a testvére, Raúl azóta mond, amióta 1997-ben hazatért első kínai útjáról: a kubai gazdaság összeomlott, és reformokat kell bevezetni". Fidel akkor azzal az érvvel utasította ezt el, hogy ő nem lesz Kuba Gorbacsovja.

Gómez szerint a kubai pénzügyi és gazdasági helyzet "kimerült", a kormány még az idén el akar bocsájtani 250 ezer embert. "A nép az államtól függ, az állam pedig csődbe ment". Véleménye szerint a nagy kérdés az, hogy mennyire mélyrehatóak lesznek a reformok, amelyekhez a tervek készítése gyors ütemben halad. Raúl Castro például decentralizálhatja a bürokráciát, amely megbénítja az országot.

Gómeznek kétségei vannak a reformok sikerét illetően, különösen azért, mert az átalakítás nagyon nehéz külföldi befektetések nélkül, de a befektetők nem bíznak egy olyan országban, ahol nem kapnak jogi garanciákat.

Havannai ellenzéki vélemény szerint Fidel Castro "lenyűgöző módon, a saját embereit demoralizálva csatlakozott a nemzeti közmegegyezéshez, amely szerint a modell nem működik, és a katasztrófába viszi az országot".

Oscar Espinosa Chepe ellenzéki közgazdász úgy véli, hogy Raúl Castro tudatában van az átfogó reformok szükségességének az országban, amely szinte mindent importál, amit elfogyaszt. Az újdonság az, hogy a volt elnök kertelés nélkül támogatja a reformot, noha sokan makacsnak tartják.

Kubában Raúl Castro elnöksége óta vannak reformok, de ezek Chepe szerint szinte jelentéktelenek, ráadásul korlátozások kísérik őket.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×