Infostart.hu
eur:
354.79
usd:
312.36
bux:
139594.45
2026. június 25. csütörtök Vilmos

Vízhiány fenyegeti Ázsiát

Az ázsiai országoknak dollár milliárdokat kell az öntözés korszerűsítésére költeniük, különben jelentős élelmiszerimportra szorulnak majd, ami politikailag nehéz döntés lehet - figyelmeztet tanulmányában az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete. A FAO szerint Ázsiában jelentős a vízpazarlás, és ez ellátási gondokat okozhat majd.

Bár most éppen monszunesőkről érkeznek hírek, a FAO és a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet tanulmánya szerint Ázsia mezőgazdaságának komoly gondot okozhat a vízhiány.

2050-re megduplázódik a kontinens élelmiszerigénye. Ha ezt importból próbálják fedezni, akkor az hatalmas és politikailag szinte tarthatatlan terhet ró majd a fejlődő gazdaságokra. A legjobb megoldás az öntözőrendszerek felújítása - mondta Colin Chartres, a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet vezérigazgatója.

Ha nem fektetnek több pénzt a vízpazarlás megfékezésére, akkor 2050-re Ázsiának az élelmiszer-fogyasztás negyedét külföldi behozatalból kell fedeznie. Így például rizst, búzát és kukoricát kell majd importálnia.

Jelenleg az ázsiai kormányok igyekeznek ezt elkerülni. A költségvetési megszorítások miatt azonban a nemzetközi szervezetek, például az Ázsiai Fejlesztési Bank és a Világbank tudnak csak elegendő forrást juttatni - jegyzi meg az Financial Times brit gazdasági napilap.

Ázsiában a legtöbb öntözőrendszer 40 éve épült, de rossz kihasználtságú. Emiatt a gazdák saját rendszereket hoztak létre, és ezzel új problémákat is teremtettek. Például víztározókból veszik ki a vizet, vagy túl sok talajvizet használnak öntözéshez - jegyzi meg a tanulmány.

A rizs különösen sok vizet igényel a nyugaton kedvelt búzához képest, a vízhiány pedig hozzájárul az élelmiszerárak kiszámíthatatlanságához - figyelmeztetnek a szerzők. Az ázsiai népességnek emellett egyre nagyobb igénye van hús- és tejtermékekre, aminek előállítása szintén sok vizet igényel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Gyulai Miklós: ha vannak ellenem bizonyítékok, akkor álljanak elő velük

Hőzöngés és lázongás kezdődött a Magyar Atlétikai Szövetségen belül a párizsi olimpia után, és ezt főleg olyanok szították, akik korábban semmilyen problémát nem jeleztek, sőt élvezték a biztosított lehetőségeket – mondta a sportvezető, aki szeptember 1-jével távozik posztjáról. Úgy véli, a magyar atlétikában dolgozók a jelentős mennyiségű anyagi forrás birtokában elkényelmesedtek az elmúlt években. Kitért az őt ért támadásokra és arra is, mi lesz a sorsa a Gyulai Memorialnak, valamint a budapesti atlétikai világdöntőnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.25. csütörtök, 18:00
Mészöly Géza korábbi válogatott labdarúgó, edző
Újvári Gábor újságíró, sportvezető
Új korszak a turizmusban: mozgás közben fedezzük fel a magyar tájakat, de súlyos problémákkal nézünk szembe

Új korszak a turizmusban: mozgás közben fedezzük fel a magyar tájakat, de súlyos problémákkal nézünk szembe

Az aktív turizmus a Covid-járvány óta elképesztő növekedést mutat Magyarországon: egyre inkább a rövid, 2-4 napos, intenzív kikapcsolódást keressük, amelyben a kerékpározás, a vízitúra és a természetjárás kiemelt szerepet kap. Az ágazat egyik legnagyobb erénye integratív jellege, hiszen összekötheti a kulturális örökséget, a gasztronómiát és a vidékfejlesztést, miközben négy évszakos turizmust kínál. A Felső-Tisza-vidék, az Őrség és a Balaton kerékpáros hálózata már követendő példaként szolgál, ám a szakértők figyelmeztetnek: a turizmus önmagában nem oldja meg a vidék gondjait, és az értékláncok helyi kiépítése nélkül a bevételek könnyen kiszivárognak a térségekből. Az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai ágazatról a téma kutatóival, Kulcsár Lászlóval, a Kodolányi János Egyetem Alkalmazott Kutatási és Innovációs Központjának igazgatójával és Bodrogai Lászlóval Anzelmmel, a Kodolányi János Egyetem Aktív és Ökoturisztikai Kutatóintézetének vezetőjével, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség alelnökével beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×