Budapest akkor tudja "jól fogadni" az orosz tulajdonszerzést Magyarországon, ha az "arányos, átlátható és kiszámítható" - hangsúlyozta Balázs Péter magyar külügyminiszter Szergej Lavrov orosz kollégájával Korfun tartott megbeszélésükön.

Balázs Péter az MTI-t telefonon vasárnap arról tájékoztatta: nagyon intenzív, jó és tárgyilagos megbeszélést folytatott Lavrovval. Megállapították, hogy a két ország gazdasági együttműködése "egészen kitűnően" fejlődik. A magyar külügyminiszter ugyanakkor felhívta Lavrov figyelmét az orosz tulajdonszerzés problémáira Magyarországon.

"Az orosz pénz jó pénz, csak szeretjük tudni, hogy mik a szándékai" - mondta a külügyminiszter, aki a NATO-Oroszország Tanács külügyminiszteri szintű szombati ülésén, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétvégi informális külügyminiszteri értekezletén vett részt, s e tanácskozások alkalmából tárgyalt Szergej Lavrovval.

Balázs Péter szerint Szergej Lavrov felvetésére azt válaszolta, hogy "a dolgok a piacon történnek". A magyar külügyminiszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tulajdonszerzéskor "bizonyos nagyságrenden felül a kormányzatnak tudnia kell róla, számolnia kell vele, s az is elképzelhető, hogy hatást gyakorol rá". Utalva a Mollal kapcsolatos közelmúltbeli részvényügyletre - amely során az orosz Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos részesedéshez jutott a magyar olajipari vállalatban - a magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzatnak is van felelőssége, ha akkora részvénycsomag cserél gazdát, hogy az már a cég irányítását is befolyásolhatja.

A orosz-magyar külügyminiszteri megbeszélésen számos más kérdés is terítékre került, szó volt a gazdasági vegyes bizottság munkájáról, a kormányzati együttműködési szintek együttműködéséről, a kulturális együttműködésről. Megvitatták a Déli Áramlat gázvezeték ügyét, és szó volt az energiaellátás rövid és hosszú távú kérdéseiről.

Balázs Péter és Szergej Lavrov megállapodott abban, hogy hamarosan Moszkvában szélesebb kérdésköröket felölelő külügyminiszteri találkozót tartanak.

A NATO-Oroszország Tanács külügyminiszteri ülésével kapcsolatosan Balázs Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a testület tanácskozásai a tavalyi augusztusi grúziai események miatt szakadtak meg. Azóta most ültek össze első ízben Oroszország és a NATO-tagországok külügyminiszterei, hogy újrakezdjék a párbeszédet, Oroszország visszatérjen a katonai együttműködéshez, és folytatódjék a politikai párbeszéd. A megbeszélés egyik témája szükségképpen a grúziai helyzet megoldása volt, de szó volt a közös fenyegetésekkel való szembenézésről is.

Balázs Péter szerint Görögország, az EBESZ soros elnöke azért kezdeményezte a korfui informális külügyminiszteri értekezlet összehívását, hogy életet leheljen a szervezetbe, amely az 1975-ös helsinki értekezlet óta épül, s amelyről mostanság "egy kicsit úgy néz ki, mintha tetszhalott lenne". Athén törekvése sikerrel járt, mert a külügyminiszterek egy széleskörű munkát indítottak útjára, építve az eddigi vívmányokra, az együttműködés biztonsági, gazdasági és humán oldalára - mondta a külügyminiszter. A tanácskozás résztvevői "korfui folyamatnak" nevezték el az új célkitűzéseket, amelyek teendőit valószínűleg még az idén, Athénban rendezendő konferencia fogja majd össze.

Balázs Péter szavai szerint kivette a részét az újabb kezdeményezésben, felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy az EBESZ Európa legnagyobb szervezete, 56 tagországot számlál. Rámutatott arra, hogy az elmúlt években 24 új állam született Európában, s ezek keresik a helyüket a nemzetközi kapcsolatokban, próbálják rendezni belső ügyeiket, amiből sokféle feszültség adódhat. A régi nemzetek új állami "foglalatokat" kapnak, sokkal közelebb került az állam és a nemzet fogalma, mint például Észtország, Szlovénia vagy Szlovákia esetében. Ezek az államok próbálják magukat meghatározni, s a folyamat a szomszédokkal való viszonnyal kezdődik, ami konfliktusokhoz vezethet - mutatott rá a tárcavezető.