Infostart.hu
eur:
384.21
usd:
328.76
bux:
0
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince

Csak akkor kell adót és járulékot fizetni, ha van tényleges bevétel

Franciaországban 29 százalékkal több új céget alapítottak februárban az előző hónaphoz képest. A statisztikai hivatal adatai szerint a gazdasági válságot meghazudtoló jelenség a január 1-jétől bevezetett új, "önvállalkozónak" nevezett formával magyarázható, amelynek lényege az, hogy csak akkor kell adót és járulékot fizetni, ha van tényleges bevétel.

Az új vállalkozási formát eredetileg azok számára dolgozták ki, akik már rendelkeznek valamilyen jövedelemmel, beleértve a nyugdíjasokat, a diákokat, sőt a munkanélkülieket is, és a cél az volt, hogy lehetővé tegyék a legális keresetkiegészítést. A gazdasági tárca azonban - a várható nagy érdeklődésre való tekintettel - az utolsó pillanatban mindenki számára hozzáférhetővé tette.

A siker óriási, a gazdasági minisztérium adatai szerint eddig mintegy 80 ezren jelentkeztek be önvállalkozónak, és a tárca idén további 120 ezer új egyszemélyes cégre számít. A konstrukció fő vonzereje rendkívüli egyszerűségében rejlik.

A tevékenység megkezdése minimális adminisztrációs eljárást igényel: a pályázónak egyszerűen regisztráltatnia kell magát egy külön e célra létrehozott internetes portálon, az adó- és járulékfizetés kiszámítása pedig a bonyolult francia rendszer közepette kisebb csodának számít. A szolgáltatási szektor vállalkozóinak bruttó bevételük 23,5 - kereskedelmi tevékenység esetén 13 - százalékát kell a kincstárnak befizetniük, amivel a társadalombiztosítási járulékokat és a személyi jövedelemadót is letudják.

Mindez óriási előrelépést jelent a magas elvonások miatt folyamatosan panaszkodó franciák számára, különösen, ha tudjuk, hogy egy munkavállaló járulékterhei a havi bruttó bér 40-45 százalékát teszik ki. Mindezek mellett további könnyítést jelent a vállalkozó kedvűek számára az is, hogy három évig nem kell helyi iparűzési adót fizetniük, a könyvelés pedig gyerekjátéknak tűnik: mindössze nyilvántartást kell vezetni a befolyt összegekről, megjelölve, hogy azok mely megrendelőtől származnak és milyen formában kerültek kifizetésre.

Az önvállalkozási forma másik jelentős újdonsága az, hogy csak akkor kell az adót megfizetni, ha van tényleges bevétel - így nem véletlen, hogy annak mértékét a gazdasági tárca korlátozta. A szolgáltatási tevékenységet folytató önvállalkozó éves bruttó bevétele nem haladhatja meg a 34 ezer eurót, mai árfolyamon a 10 millió forintot, a kereskedőé pedig a 80 ezer eurót, ami közel 24 millió forintnak felel meg. Emellett az áruforgalmi adót sem igényelhetik vissza, mivel az új egyszemélyes társaságok nem tartoznak az áfakörbe.

A gazdasági tárca optimizmusa ellenére tagadhatatlan, hogy a francia önvállalkozók szaporodása a Magyarországon és más volt kommunista országokban ma is létező "kényszer-vállalkozásokat" juttatja a megfigyelő eszébe. A veszélyt egyébként a francia szakszervezetek is érzékelték, és attól tartanak, hogy a cégvezetők arra ösztönzik majd alkalmazottaik egy részét, hogy alapítsanak vállalkozást, és ily módon "szervezzék ki" saját tevékenységüket. Christine Lagarde gazdasági miniszter és csapata azonban azt reméli, hogy az új mikrostruktúrák egy része idővel komoly vállalkozássá nőheti ki magát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×