INFORÁDIÓ
2022. január 27. csütörtök
Angelika

koronavírus

müller viktor

vírus

kutatás

Müller Viktor: versenyfutás van a testünkben a túlélésért

Müller Viktor: versenyfutás van a testünkben a túlélésért

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Ez egy kicsi valószínűségű balszerencse – mondta Müller Viktor biológus arról, hogy az új koronavírus hogyan kerülhetett át állatról emberre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy miként működnek a vírusok, hogy miért nem mindebkire veszélyes a koronavírus, és arról is, hogy mikor lehet ellenszere a fertőzésnek.

Mi a koronavírus? Mitől korona?

Ez egy rendszertani kategória, egy egymással rokonságban álló víruscsoportot hívunk koronavírusoknak, amelyek előfordulnak emlősökben, madarakban.

Milyen stratégiája van a koronavírusoknak általában?

Ezek is többféle fertőzést okoznak., az ismert esetekben általában nem súlyosat. Emberben konkrétan négyféle koronavírust ismerünk, ami náthaszerű tüneteket okoz, és Magyarországon is a felnőtt lakosság jelentős része már átesett ilyen fertőzésen.

Ha ezen egyszer átestünk, akkor elvileg tudnunk kellene a választ rá, de úgy tűnik, hogy erre az újra nem tudjuk. Ez nagyon más?

A náthát nagyon sokszor el tudjuk kapni. Ezt sokféle vírus okozza, legtöbbet nem is koronavírus okoz. Valószínűleg mindig egy kicsit más típust kapunk el. Tehát a vírus evolúciója gyors. Ha egy konkrét koronavírus-változatot elkapunk, akkor az ellen védetté válunk. A mostani új típusú koronavírusnál eddig a Föld lakosságának egy elenyésző töredéke esett át a fertőzésen, tehát erre most még közvetlen bizonyítékunk nincsen, de azért nagyon valószínű, hogy akik ezen most átestek, azok rövid távon nem tudnak újra megbetegedni. Ha egy kicsit különböző változattal találkoztunk, elképzelhető, hogy lesznek megint tüneteink, de sokkal kisebb lehet az esélye a súlyos fertőzésnek.

Miért okozhat ilyen súlyos fertőzést is a koronavírus?

Szögezzük le az elején, hogy a legtöbb esetben nem okoz súlyos fertőzést. A felismert esetek között 20 százalékban okoz súlyosabb tüneteket, de ebből még egy jelentős rész nem igényel intenzív ápolást. Amikor súlyos eset alakul ki, az tüdőgyulladásból ered. Ennek a lehetősége abból következik, hogy ennek a koronavírusnak a felszínén a molekulák olyan sejtfelszínű molekulához kapcsolódnak, amelyek a tüdősejtjeink egy részén is megtalálhatók. Ez teszi lehetővé, hogy a tüdőbe is bejusson, és ott valószínűleg az immunreakciónak köszönhetően tüdőgyulladást okozhasson.

Úgy jut be a tüdőbe a mostani tudásunk szerint, hogy valamilyen módon belélegezzük?

A fertőzés legfontosabb útjának a cseppfertőzést tartják, ténylegesen a belélegzés. Ebben az esetben a közeli tartózkodás, ami igazán rizikófaktor. Szerintem nem lehet megvizsgálni, hogy rögtön bejut az alsó légutakba, vagy a felső légutakról terjed rá az alsó légutakra. Azt látjuk, hogy az enyhe tüneteknél felső légúti fertőzésként működik ez a dolog. A felső légutakban is vannak olyan sejtek, amelyek ezt a receptort, ezt a sejtfelszín-molekulát hordozzák. Azt még nem értjük, hogy mekkora arányban lesz ebből alsó légúti fertőzés. A SARS-járvány, ami 2002-2003-ban volt, ez egy közeli rokon koronavírus, majdnem minden esetben tünetes tüdőgyulladásos betegséget okozott. Ugyanezt a receptort kötötte meg, de az mégis szinte minden esetben alsó légúti fertőzést okozott. Ez az új vírus az esetek többségében megmarad a felső légutakban. Hogy ez minek köszönhető, azt egyelőre nem értjük.

Honnan kaptuk ezt az új vírust?

Ez a nyomozómunka általában úgy néz ki, hogy megnézzük az ismert, ebbe a rokonsági körbe tartozó vírusokat. A genetikai állomány, az örökítő anyag összehasonlításával nagyon pontosan meg lehet állapítani a rokonsági fokot. Nagyon valószínű, ha visszamegyünk egy picit a láncolatban, valahol fogunk találni egy denevért. Az elképzelhető, hogy van egy köztigazda. Tehát annyira nem nagy a hasonlóság a legközelebbi denevérvírussal, hogy kimondhassuk, konkrétan arról a denevérről ugrott át emberre az a vírus. Egy pici hiányzik ebből a láncból.

Miért ugrik át állatról emberre egy vírus? Miért nem elég neki a denevér?

Egy vírus nem gondolkodik ilyen szempontból, a fertőzött egyedből ő szépen kimegy a nagyvilágba. Ez egy kamikáze akció, a részecskéknek a 99,99999 százaléka megy a levesbe. A nagyon szerencsés kevesek, amelyek elérnek egy olyan sejtet, amit meg tudnak fertőzni, ott szaporodásnak indulnak. Egy csomó védelmi mechanizmus van, ezeket mindet ki kell kerülni ahhoz, hogy egy vírus be tudjon slisszolni. Könnyebb dolga van akkor, ha a gazdafajok közeli rokonok. Ilyen kivétel lehet ez a koronavírusos történet. Úgy tűnik, hogy a denevér koronavírusai az átlagosnál könnyebben tudnak más emlősfajokban, emberben fertőzést okozni, de valószínűleg szükség van arra, hogy a véletlen pont egy denevérben vagy tobzoskában létrehozzon még egy-két olyan mutációt, genetikai változást, aminek köszönhetően az embert könnyebben fertőzik, tehát ez egy kicsi valószínűségű balszerencse.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: A 2019-nCov humán koronavírus ultrastrukturális morfológiája (CDC/Alissa Eckert, MS; Dan Higgins, MAM / Centers for Disease Control and Prevention's Public Health Image Library)
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018