A bionyersanyagok feldolgozására vonatkozó kísérleti projektet a rijekai finomító hidrokrakkoló egységében valósították meg, annak érdekében, hogy megfeleljenek a szénlábnyom csökkentésére és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó európai szabályozásoknak - olvasható a vállalatnak az MTI-nek eljuttatott közleményében, amely hozzáteszi, hogy a SAF mellett jelentős mennyiségű megújuló forrásból származó dízelüzemanyagot, úgynevezett HVO-t (hidrogénezett növényi olajat) is sikeresen előállítottak.

Az Európai Unió a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának előmozdításáról szóló irányelve kötelező érvényű célokat tűz ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a megújuló energiaforrások részesedésének növelésére a közlekedésben.

A tagállamoknak 2030-ra biztosítaniuk kell a megújuló energiaforrások megfelelő arányát a közlekedésben,

különös tekintettel a fejlett bioüzemanyagokra és a SAF-ra, amelyek alkalmazása kulcsszerepet játszik majd a légiközlekedés dekarbonizációjában.

Az INA azt tervezi, hogy befejezi az összes előkészítő tevékenységet, és 2029-re készen áll arra, hogy folyamatosan ellássa a piacot ilyen repülőgép-üzemanyaggal. A projektet az üzem licencadójával, a Chevron Lummus Global (CLG) vállalattal együttműködve hajtották végre. A cél az volt, hogy teszteljék a bioalapú alapanyag, a POME (pálmaolaj-feldolgozó szennyvíz - a pálmaolaj-termelés mellékterméke) öt százalékának fosszilis nyersanyagokkal kombinált feldolgozását. A kísérleti projekt idén május 5. és 13. között valósult meg, ennek során ezer tonna alapanyagot dolgoztak fel. A teljes folyamatot a független Bureau Veritas d.o.o. tanúsította az ISCC fenntartható bioüzemanyagokra vonatkozó szabványának megfelelően.

Ivica Jerbic, az INA fejlesztési igazgatója a közlemény szerint elmondta: a meglévő infrastruktúrában történő bioalapanyagok feldolgozása az egyik leghatékonyabb módja a finomítási műveletek dekarbonizációjának és a megújuló energiaforrások aránya növelésének a közlekedési szektorban.

A kísérleti projekt előkészítése nyolc hónapig tartott az új típusú alapanyag feldolgozásának összetettsége és sajátos fizikai és kémiai jellemzői miatt.

A projekt számos tevékenységet foglalt magában: a speciális szűrők beszerzésétől és a laboratóriumi módszerek adaptálásától kezdve a hidrokrakkoló és vákuumdesztilláló üzemek kapacitásának növeléséig, valamint a bioalapanyag szabályozott kezelésének biztosításáig.

A tesztelés során több mint 400 mintát gyűjtöttek részletes elemzések céljából, amelyeket az INA központi vizsgáló laboratóriumában (CIL) vizsgáltak be, míg a bioüzemanyag-tartalom (C14) elemzését külső akkreditált laboratóriumokban ,a zágrábi Rudjer Boskovic Intézetben és a debreceni Isotoptech Zrt.-ben végezték el.

Goran Plese, az INA finomító és marketing üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta: a kísérleti projekt megvalósításának köszönhetően megteremtődtek az előfeltételek a tevékenység folytatásához és a bionyersanyagok folyamatos feldolgozásának közeljövőbeli bevezetéséhez a rijekai finomítóban. "Ezzel a projekttel az INA innovatívan és hatékonyan alkalmazkodik az új energiakorszak követelményeihez" - húzta alá Plese.