Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Robotic arm welding the car in a futuristic assembly automotive manufacturing plant.
Nyitókép: Yuichiro Chino / Getty Images

Az európai termékekre már lecsapott egy láthatatlan vám az amerikai piacon

Az európai vállalatok pénzügyi osztályain jelenleg izzik a levegő. Elemzők, pénzügyi szakértők, cégvezetők napok óta számológéppel a kezükben dolgoznak túlórában, hogy kiderítsék: mit jelenthet számukra Donald Trump bejelentése a 30 százalékos vámokról. Pedig van egy másik veszélyforrás is, ami alattomosabb, mégis ugyanolyan pusztító: január óta az euró 13 százalékkal drágult a dollárral szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy az európai áruk most pontosan ennyivel drágábban kerülnek az amerikai boltok polcaira — még vámok nélkül is.

Érdemes elemezni, hogy mely iparágakat sújthat legjobban ez a kettős sokk, és kik maradhatnak talpon a kereskedelmi háború forgatagában.

A legnagyobb vesztesek

A legnagyobb áldozatok közé tartozik az autóipar, különösen a német gyártók. Az Egyesült Államokban amúgy is brutális a verseny: hazai óriások (Ford, GM, Tesla) küzdenek ázsiai titánokkal (Toyota, Hyundai). Az európai márkák így is csak vékony árréssel tudnak talpon maradni az amerikai piacon, a logisztikai költségek, a bonyolult szabályozás és a márkakereskedői rendszerek miatt.

Most azonban a helyzet még súlyosabb. Egy 30 százalékos vámtarifa plusz 13 százalékos árfolyam-erősödés akár 40-45 százalékos áremelkedést okozhat dollárban mérve. A prémiummárkák, mint a BMW és a Mercedes talán még kivédhetik ezt a csapást, de a tömeggyártók, mint a Volkswagen vagy a Renault, komoly piaci visszaesés elé nézhetnek.

A helyzet még tragikusabb az alapanyagoknál: acél, alumínium, vegyszerek — ezekben az iparágakban az európai gyártók már most is vért izzadnak, hogy versenyképesek maradjanak az olcsó amerikai termeléssel szemben. A vámok gyakorlatilag kizárhatják őket az amerikai piacról.

És mi a helyzet a mindennapi fogyasztási cikkekkel? Textíliák, bútorok, háztartási eszközök: itt eddig is kíméletlen árverseny dúlt az ázsiai importőrökkel. A vám és az euró erősödése szinte megpecsételi ezen szegmensek sorsát.

A túlélők

De nem mindenki egyformán sebezhető. A csúcskategóriás márkák — Louis Vuitton, Hermès, Rolex — más ligában játszanak. Vásárlóik nem az árcédulát nézik, hanem a presztízst és az exkluzivitást. Sőt, egyes márkák épp az áremelésből faraghatnak újabb marketingeszközt.

A repülőgép-ipar, különösen az Airbus, szintén átmeneti védelmet élvez. Hosszú távú szerződéseik és pótolhatatlan csúcstechnológiájuk miatt a rövid távú hatások mérsékeltek, bár hosszabb távon itt is érezhető lesz a negatív széljárás.

A láthatatlan vám

Sokan elfelejtik, hogy az euró erősödése önmagában is „láthatatlan vámként” működik. Egy európai termék ára január óta 13 százalékkal nőtt Amerikában, még mielőtt a Trump-féle vámok szóba kerültek volna. A kettős hatás brutális: egy év elején még 100 dolláros európai termék ára az euró erősödését és a vámokat is számítva 147 dollárra nőhet. Ez 47 százalékos drágulás, melynek jelentős hatása lesz az unió amerikai exportjának volumenére.

Az európai exportőrök most szembesülnek a kőkemény valósággal: olcsó tömegtermékekkel nem lehet tartani a lépést Amerikában. Csak a luxus, a szakosodás, a csúcstechnológia biztosíthat túlélést. Az európai döntéshozóknak hamarosan lépniük kell: tárgyalni vámmentességekről, növelni a belső fogyasztást vagy új piacokat keresni.

Egy dolog azonban biztos: az európai gazdaság és az Egyesült Államok közötti kapcsolat a jövőben már nem lesz olyan zavartalan és kiszámítható, mint az elmúlt évtizedekben.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a BCE docense

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×