Japán 34 év után először veszítette el a világ legnagyobb hitelező nemzete címet, annak ellenére, hogy rekordösszegű külföldi vagyont halmozott fel. A vezetést Németország vette át Japán és Kína előtt - írja a vg.hu.

Japán nettó külső eszközállománya 2024 végére elérte az 533,05 ezermilliárd jent (3,7 ezermilliárd dollár), ami körülbelül 13 százalékos növekedés az előző évhez képest - derül ki a japán pénzügyminisztérium keddi adataiból. Bár ez az érték minden idők legmagasabbja, a felkelő nap országát mégis megelőzték a németek, 569,7 ezermilliárd jen értékű nettó külső eszközértékkel. Kína továbbra is a harmadik helyen áll 516,3 ezermilliárd jennek megfelelő nettó eszközállománnyal.

Németország előretörése a folyó fizetési mérlege jelentős többletének köszönhető, amely 2024-ben elérte a 248,7 milliárd eurót, főként az erős külkereskedelmi teljesítmény miatt.

Japán többlete a pénzügyi tárca szerint 29,4 ezer milliárd jen volt, ami körülbelül 180 milliárd eurónak felel meg. 2024-ben az euró-jen árfolyam mintegy 5 százalékkal emelkedett, jenben számolva felnagyította a német eszközök növekedését a japánokhoz képest.

Japánban a gyengülő jen hozzájárult a külföldi eszközök és kötelezettségek növekedéséhez, de az eszközök gyorsabb ütemben is bővültek, részben a külföldi üzleti beruházások élénkülésének köszönhetően. Az ilyen adatok jól tükrözik a globális külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) szélesebb trendjeit.

Németország mostani előzése a német gazdaság rossz helyzetét mutatja, ugyanis a szereplők nem bíznak a német piacban, megtakarításaikat külföldön fektetik be, így erős a tőkekiáramlás.

A Bloomberg értékelése szerint a Japánból kiáramló tőke alakulása attól függhet, hogy a japán vállalatok folytatják-e külföldi kiadásaik bővítését, különösen az USA-ban. Donald Trump elnök vámpolitikájának hatálybalépésével egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy a termelést áthelyezzék vagy eszközöket vigyenek át az Egyesült Államokba, hogy mérsékeljék a kereskedelmi kockázatokat.