Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay.com

Ezért téves állítás, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb tagállama

A magyar sajtóban megjelent, hogy egyes statisztikák alapján Magyarország az Európai Unió legszegényebb tagállama. A vg.hu cikke szerint bár a leggyakrabban hivatkozott mutatóban kétségtelenül a sor végén szerepelünk, minden más adat viszont ennek az ellenkezőjét támasztja alá.

Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy Magyarország az EU legszegényebb országa, hisz a sajtóban megjelent fogyasztásösszesítés nem veszi figyelembe az ország GDP-adatait, de a foglalkoztatottságot és a szegénységi adatokat sem – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Járdi Roland, a vg.hu munkatársa.

"A félreértés abból adódik, hogy az Eurostat nemrégiben közölte a háztartások fogyasztási szokásaira vonatkozó adatsorát, amely megállapította, hogy Magyarországon a rendelkezésre álló jövedelmek alapján a legalacsonyabbak a fogyasztási kiadások, Bulgária is elénk került. Az igazság az, hogy a magyar gazdaság beruházás-export vezérelt, ennek van egy ára, hogy a fogyasztásunk alacsonyabb, mint néhány más régiós országé, Romániáé vagy Lengyelországé, amelyek sokkal népesebbek Magyarországnál, tehát jobban tud a belső fogyasztásra építeni" – magyarázta.

A másik fontos támpont szerinte, hogy a magyar beruházási ráta évek óta az egyik legmagasabb az EU-ban, itt is visszaköszön az alacsony fogyasztás.

Járdi Roland arra is felhívta a figyelmet, hogy van az Eurostatnak szegénységre vonatkozó adatsora is, amely azt állapította meg legutóbb, hogy Magyarország az EU középmezőnyében helyezkedik el, hiba tehát a fogyasztási Eurostat-adatok puszta vizsgálatából a szegénységre következtetni.

A GDP tekintetében Magyarország a 22. a rangsorban, ebben nem igazán van változás, igaz, Románia valóban elénk került.

"Azt azonban fontos itt is látni, hogy Románia jelentős eladósodáson ment keresztül. Nem sok szó esik arról a magyar sajtóban, hogy Románia államadóssága 2008 és 2022 között nominálisan megtízszereződött, ez a szorzó Magyarországon csak két és félszeres."

Felhívta továbbá a figyelmet arra is, hogy a magyar gazdaság termelékenysége nem tudott olyan mértékben növekedni, mint a román, ez abból fakadt, hogy Magyarország jelentősebb képzetlen réteget vont be a munkaerőpiacra, ők a kereseti statisztikát is lejjebb húzzák; ugyanakkor Görögország és Szlovákia is mögénk került a GDP-rangsorban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×