Legalább három-négy fajta számítási módszer van arra, hogy kiderüljön, hány elvándorolt "potenciális" magyar munkavállaló él szerte a világban.

"Másképp méri az ENSZ, az Eurostat, az OECD vagy a KSH. A lényeg az, hogy körülbelül 770 ezer ember van a világon, aki Magyarországon született, de nem itt él. De nem ez a kérdés, hanem hogy mennyien dolgoznak kint, hiszen ezek közt

vannak olyan kivándorlók, akik már a rendszerváltozáskor is külföldön éltek, mintegy 400 ezren"

– mondta el az InfoRádióban Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója.

Az intézet számítása szerint 2004 óta 321 ezer fő dolgozik külföldön, az ország az EU-csatlakozása óta több mint 300 ezer magyar valamelyik másik európai uniós országban tevékenykedik. Azt is vizsgálták, hogy milyen okok vezetnek oda, hogy valaki úgy dönt, hogy hazatér.

"A legerősebb motívum az lenne, ha a kinti fizetés nagyjából kétharmadát elérő jövedelmet kapnának Magyarországon. Valójában a jövedelem, illetve mások mellett az általános és politikai klíma az, ami arra sarkall embereket, hogy máshol képzeljék el az életüket" – mondta Kozák Ákos. A vizsgálat tartósan, legalább két éve kint élőket vett górcső alá, így jöttek ki ezek az összetevők, köztük az oktatás és az egészségügy szerepe, de igazán a jövedelem a mérvadó.

A régiós számok is ismertek, ami az elvándorlási arányt illeti.

"Románia áll az élen. Az aktív munkaképesek, a 20-64 év közöttieknek majdnem egyötöde már valahol máshol él és dolgozik.

Magyarországon nincs ekkora ez az arány, a középmezőnyben helyezkedünk el. Ha az a kérdés, hogy a hazautalásokat illetően hogy áll Magyarország: a második helyen állunk regionális összehasonlításban. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a GDP-nek 2-3 százaléka a hazautalásokból származik" – húzta alá Kozák Ákos, és hozzátette, Románián kívül Horvátországból, Lengyelországból, Szerbiából is nagyobb az elvándorlási arány, mint Magyarországról.

Egy javaslatcsomagot is összeállítottak arról, hogy miképpen csábíthatók haza a külföldön munkát vállalt magyarok.

"A kutatásunk alapján egy viszonylag vékony réteg, amelyet haza lehet csábítani, és az ő motivációjuk is nagyon eltérő" – fogalmazott az InfoRádióban Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese, de jelezte, mivel a javaslatcsomagban csak ötletek vannak, hogy ezekből melyik fog bejönni, az nehezebben látható.

"Én az önkormányzatok bevonását nagyon fontosnak tartanám; ők próbálják meg megszólítani a munkavállalókat. A visszailleszkedést segítse az állam, és legyen egy olyan pozitív PR-kampány, amellyel meg tudjuk szólítani, gondolkodásra tudjuk késztetni a külföldön dolgozó magyar munkavállalókat" – folytatta.

Az elnökhelyettes szerint a legalább tíz évet külföldön dolgozók és azok, akiknek már felnőtt gyerekeik vannak, szólíthatók meg a leginkább, valamint a nyugdíj előtt állók, mert ők a kint megkeresett jövedelemből, annak a nyugdíjából Magyarországon jóval könnyebben meg tudnak élni.

Már kezdeményezték is a párbeszédet a Nemzetgazdasági Minisztériummal, "tárt karokkal fogadták őket", előadták ötleteiket, javaslataikat, egyeztetések is kezdődtek, de ez egy hosszabb ideig tartó folyamat lesz.