Miközben az étkezési búza felvásárlási ára drasztikusan zuhan, a kenyér ára ismét emelkedni kezdett - írja az Economx. A lap megjegyzi, szinte hihetetlen, hogy a KSH adatai szerint 2020-ban átlagosan még csak 325 forint volt egy kilogramm fehér kenyér, 300 forint egy kilogramm félbarna kenyér és 167 forint egy kilogramm finomliszt.

A kezdetben lassan tapasztalható drágulás első jelentős mérföldköve 2021 októberében érkezett el, amikor a fehér kenyér kilogrammonkénti ára 400 forint fölé kúszott (417 forint), ezt 2022 januárjában a félbarna kenyér is követte (405 forint).

2022-ben pedig megérkezett az energiaválság, illetve az orosz-ukrán háború okozta inflációs sokk.

Márciusban már 518 forintba került egy kilogramm fehér kenyér, ami júniusban 590-ről 670 forintra drágult, augusztusra elérte a 705 forintot a fogyasztói ár. Itt azonban nem volt megállás, októberben 828 forint, decemberben pedig már 900 forint volt az ára.

A KSH szerint a csúcs 2023 márciusában érkezett, amikor az intézet kerek 1000 forintot mért.

Ezt követően legközelebb 2023 augusztusában lehetett 900 forint alatt egy kilogramm fehér kenyeret vásárolni, és ez az ár meg is rekedt 850-896 forint között. Idén februárban 877 forint környékén mozgott a fogyasztói ár.

Most úgy tűnik, nemcsak, hogy több, mint két és félszerese növekedett a kenyér ára négy év alatt, de ez az árszínvonal velünk is maradt.

Akármilyen meglepő, úgy emelkedik a kenyér ára, hogy közben drámai mértékben csökken az étkezési búza értéke

- írja a lap.

Mint írja a lap, az Agrárközgazdasági Intézet által üzemeltetett Piaci Árinformációs Rendszer (AKI-PÁIR) friss jelentése szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 62,8 ezer forint per tonna volt március első hetében, ami 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ellenben az étkezési búza árcsökkenését sem a kenyéré, sem a finomliszté nem követi.

Bócs Dávid (Mi Hazánk) ezzel kapcsolatban írásban feltett kérdésére adott válaszában Nagy István agrárminiszter kiemelte, a kenyér aktuális árszintjére a búza árának csökkenése csak jelentős időeltolódással hat, mivel a malmok az aratás után jellemzően nagyobb készleteket vásárolnak fel.

Továbbá fontosnak tartotta figyelembe venni, hogy a kenyér árára csak kisebb hatással van a búza termelői ára, mivel

a költségek nagyobbik részét a búza malomipari feldolgozása, a logisztikai és az energiaköltségek, valamint a munkabérek teszik ki.

Az agrárminiszter ugyanakkor megállapította, hogy a kenyér árában csökkenő tendencia mutatkozik, bár idén januárról februárra drágulás mutatkozott. Viszont úgy látja, a kormány az árstop bevezetésével, árfigyelő rendszerrel és a kötelező akciózással sikeresen megfékezte a további élelmiszerdrágulást.