Teljesen átalakult 2022-ben Magyarország földgázellátásának útvonala. Egy 2021-es megállapodás eredményeként az addigi legfontosabb ukrán útvonalat kiváltotta a déli, Szerbia felől befutó vezeték. Ám nem a teljes import terelődött át ide: jelentősen nőtt azoknak a vezetékeknek is a forgalma, amelyek nem (vagy legalábbis nem kizárólag) orosz gázt juttatnak el az országba. Azaz láthatóan megindult a beszerzési források bővítése, az orosz gáz legalább részleges kiváltása – írja elemzésében a G7.

A lap megállapítja, hogy a diverzifikáció jó ideje téma a kormányzat részéről, és Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal kiépült a vezetékes kapcsolat, ezek nagy része azonban az energiaválság előtt szinte egyáltalán nem volt kihasználva: a krízis előtti három évben,

2019 és 2021 között a beérkező gáz durván 70 százaléka az ukrajnai vezetékhálózaton érkezett Magyarországra,

többnyire közvetlenül, esetenként Szlovákia érintésével, a maradék pedig szinte teljes egészében Ausztriából, és az is jellemzően orosz gáz volt.

A magyar kormány narratívája szerint nincs az orosz gáznak alternatívája, de a 2022-ben tapasztalt erős diverzifikáció ennek ellentmondani látszik.

Emlékeztetnek, hogy a hazai földgázellátás útvonalában az első jelentős változás 2021 őszén történt. Ekkor lépett életbe az oroszokkal kötött új hosszútávú megállapodás, amelyben a magyar fél vállalta, hogy a jövőben nem Ukrajna irányából, hanem Szerbián keresztül vásárol a Gazpromtól (ezzel az ukránok elestek a gáz szállításáért kapott tranzitdíjtól). Csakhogy ez a 70 százalék helyett csak 44 százalékot váltott ki, így nőt az Ausztria felőli behozatal.

2022-ben pedig Románia és Horvátország felől is 1-1 milliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ami jelentős növekedés. És onnan jellemzően nem orosz molekula érkezik. Erre jött rá, hogy felpörgött a szlovákiai gázimport, ráadásul onnan az előző években megszokottal ellentétben nem egyértelműen orosz energiahordozó jön.

A fűtési szezon beindulásakor megteltek az európai tárolók, esett a gáz ára, így olcsó nyugati gáz érkezett a szabad magyar tárolókba.

A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a román és az osztrák szállításokról nehéz megmondani, hogy milyen arányban tartalmaznak orosz és milyen arányban más eredetű gázt, de az áramlási irányokból így is egyértelmű, hogy tavaly több energiahordozó érkezett Oroszországon kívülről, mint a korábbi években.

A teljes import nagyjából 10-15 százalékára rúghat az a mennyiség, amit 2022-ben sikerült orosz forrásról másra cserélni.

Ez nem azt jelenti, hogy a behozatal 85-90 százaléka továbbra is orosz eredetű, hiszen korábban is vásároltunk egyéb forrásból földgázt. Ráadásul az érintett vezetékek kapacitásának még mindig csak a töredékét használtuk ki.

Ausztria, Románia, Horvátország és Szlovákia felől évente összesen több mint 13 milliárd köbméter gázt lehetne behozni, 30 százalékkal többet, mint Magyarország teljes éves igénye. Márpedig ezekből az irányokból elvileg kivétel nélkül jöhetne nem orosz eredetű földgáz. Azt is hozzáteszik, hogy a magyar határig azért lehetnek még szűk keresztmetszetek dacára annak, hogy tavaly óta sok energiát fektetnek azok felszámolásába.