Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója a Cégvezetők csúcstalálkozóján a Magyar Telekom budapesti székházában 2018. május 10-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Palócz Éva: beindult a legveszélyesebb, legnehezebben visszafordítható folyamat

Nehéz a gazdaság növekedését tervezni miközben több kiemelt szektor is hatalmas munakerőhiánnyal küzd – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Palócz Éva arról is szót ejtette, hogy az inflációs várakozások egy akár visszafordíthatatlan folyamatot indítottak el.

Palócz Éva meglátása szerint már nagyon nehéz a mostani magas ütem mellett tovább srófolni a gazdasági növekedést, hiszen a kapacitások véglegesek. Az adott termelékenységek mellett, amelyek nem is igazán tudnak változni egyik napról a másikra, ma már egyszerűen nincs elegedő munkaerő. A hiány egyes területeken, például a szolgáltató ágazatokban már nagyobb, mint a járvány előtt.

Mint mondta, az utóbbi időben több konferencián is részt vett, ahol a kereskedelem, a vendéglátás szereplői jelezték, sokkal súlyosabb a helyzet, mint a válság előtt volt. A munkaerő elszivárgott és nem nagyon akar visszatérni, különös tekintettel arra, hogy lehet talált már valami mást, amit biztonságosabbnak tekint, mint a „nagyon sok sebből vérző, még mindig nagyon akadozó” szálloda-, vendéglátóipart.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója megjegyezte, más ágazatokban, például az építőiparban is nagyon súlyos a munkaerőhiány. Itt ráadásul az erősen felpörgetett állami projektek is elszívják a munkaerőt a vállalati, de különösen a lakossági beruházásoktól, amik emiatt állnak vagy lassan valósulnak meg. „Az, hogy nemhogy lakást építeni, de felújítani sem lehet, az azért van, mert nincsen szakember, és a nagyberuházások elszívják főként a szakképzett munkaerőt” – mondta.

Összességében tehát

nagyon erős munkaerőkorlátba fog ütközni a gazdasági növekedés felpörgetése,

ami pedig láthatóan a kormány gazdaságpolitikai célja lenne – ismételte meg Palócz Éva, aki szerint mindez már „itt van”, csak súlyosabb lesz, különösen, ha tovább akarják növelni a gazdasági bővülést.

Hozzátette: visszatért az az állapot, ami a válság előtt volt, hogy a Kopint-Tárki konjunktúra-tesztjeiben a vállatok ismét toronymagasan az első helyre tették a termelést akadályozó tényezők között a munkaerőhiányt és a szakképzett munkaerőhiányt, ami a vállalatvezetők véleménye szerint a termelés növelését, bővülését akadályozza.

Ezt a legnehezebb letörni

Az októberi 6,5 százalékos inflációval és annak okaival kapcsolatban a szakember emlékeztetett, minden szolgáltatás ára emelkedett, vagyis egy generális drágulásról van szó, ami rosszabb, mintha egy-egy árucsoport „ugrana ki”. Ez egy nagyon erős inflációs nyomásra utal, ami azt mutatja – „és ez a legveszélyesebb dolog” –, hogy az inflációs várakozások beindultak – tette hozzá. „Amikor mindenki azt gondolja, hogy jövő hónapban már drágábban fog tudni valamit beszerezni, vagy a versenytársa árat emel, akkor ő is árat emel” – sorolta a szakember hozzátéve:

beindult egy olyan inflációs percepció, amit a legnehezebb „letörni”.

Sokkal nehezebb, mint például az olaj ára miatti áremelkedést, mert ha az idővel rendeződik, a kapcsolódó árak is csökkenni fognak – említette példaként. „De amikor az inflációs várakozások erősödnek, az ellen már nagyon nehéz lépni, és attól félek, hogy ez már lényegében jelen van van” – hangsúlyozta.

Palócz Éva azzal kapcsolatban, hogy Virág Barnabás MNB-alelnök a keddi kamatdöntést követően azt mondta, a külső inflációs hatások tartós emelkedésére számít, úgy reagált: az importált inflációnak súlyos hatása van, de ez mindig is így volt. Sőt, pár évvel ezelőtt, amikor negatív infláció, vagyis defláció volt Magyarországon – amit egyébként korábban még nem tapasztalt a Kopint-Tárki vezérigazgatója elemzői életében –, az is importált volt, jegyezte meg. Durva becslése szerint az októberi 6,5 százalékos infláció harmada innen származik.

A szakember egyetértett azzal, hogy a megugró infláció nem magyar sajátosság, és az iparilag fejlett országok szinte mindegyikében megfigyelhető, ami háttérében

feltétlenül szerepet játszhat a válságkezelésre adott válasz: a bevezetett pénzügyi bőség.

Mint mondta, Magyarországon a válság által sújtott munkahelyeket és vállalatokat nagyon szerény mértékben és szelektíven, kis arányban kárpótolták, ami miatt a Kopint-Tárki is bírálta a kormányt, hiszen a válság kitörésének a pillanatában nagyon sok ember és vállalat került olyan helyzetbe, ami tényleg nagyon kritikus volt. Máshol viszont bőkezűbb volt a támogatás. Szerinte az ilyen generális támogatás esetében nem lehet kiválogatni vagy valamilyen nagyon bonyolult szempontrendszer szerint támogatni a cégeket, hogy „te rá vagy szorulva, te viszont nem vagy rászorulva”. „Ilyen helyzetben nincs idő arra, hogy nagyon súlyosan szelektálni lehessen” – fogalmazott Palócz Éva, aki szerint ez viszont azt jelenti, hogy megnőnek a megtakarítások, fölgyülemlik olyan sok pénz, amely aztán keresletté alakul, pénzbőség következtében előállt keresleti nyomás, ami az inflációhoz vezet, csakúgy, mint a nyersanyagok árának az emelkedése – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×