Palócz Éva meglátása szerint már nagyon nehéz a mostani magas ütem mellett tovább srófolni a gazdasági növekedést, hiszen a kapacitások véglegesek. Az adott termelékenységek mellett, amelyek nem is igazán tudnak változni egyik napról a másikra, ma már egyszerűen nincs elegedő munkaerő. A hiány egyes területeken, például a szolgáltató ágazatokban már nagyobb, mint a járvány előtt.

Mint mondta, az utóbbi időben több konferencián is részt vett, ahol a kereskedelem, a vendéglátás szereplői jelezték, sokkal súlyosabb a helyzet, mint a válság előtt volt. A munkaerő elszivárgott és nem nagyon akar visszatérni, különös tekintettel arra, hogy lehet talált már valami mást, amit biztonságosabbnak tekint, mint a „nagyon sok sebből vérző, még mindig nagyon akadozó” szálloda-, vendéglátóipart.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója megjegyezte, más ágazatokban, például az építőiparban is nagyon súlyos a munkaerőhiány. Itt ráadásul az erősen felpörgetett állami projektek is elszívják a munkaerőt a vállalati, de különösen a lakossági beruházásoktól, amik emiatt állnak vagy lassan valósulnak meg. „Az, hogy nemhogy lakást építeni, de felújítani sem lehet, az azért van, mert nincsen szakember, és a nagyberuházások elszívják főként a szakképzett munkaerőt” – mondta.

Összességében tehát

nagyon erős munkaerőkorlátba fog ütközni a gazdasági növekedés felpörgetése,

ami pedig láthatóan a kormány gazdaságpolitikai célja lenne – ismételte meg Palócz Éva, aki szerint mindez már „itt van”, csak súlyosabb lesz, különösen, ha tovább akarják növelni a gazdasági bővülést.

Hozzátette: visszatért az az állapot, ami a válság előtt volt, hogy a Kopint-Tárki konjunktúra-tesztjeiben a vállatok ismét toronymagasan az első helyre tették a termelést akadályozó tényezők között a munkaerőhiányt és a szakképzett munkaerőhiányt, ami a vállalatvezetők véleménye szerint a termelés növelését, bővülését akadályozza.

Ezt a legnehezebb letörni

Az októberi 6,5 százalékos inflációval és annak okaival kapcsolatban a szakember emlékeztetett, minden szolgáltatás ára emelkedett, vagyis egy generális drágulásról van szó, ami rosszabb, mintha egy-egy árucsoport „ugrana ki”. Ez egy nagyon erős inflációs nyomásra utal, ami azt mutatja – „és ez a legveszélyesebb dolog” –, hogy az inflációs várakozások beindultak – tette hozzá. „Amikor mindenki azt gondolja, hogy jövő hónapban már drágábban fog tudni valamit beszerezni, vagy a versenytársa árat emel, akkor ő is árat emel” – sorolta a szakember hozzátéve:

beindult egy olyan inflációs percepció, amit a legnehezebb „letörni”.

Sokkal nehezebb, mint például az olaj ára miatti áremelkedést, mert ha az idővel rendeződik, a kapcsolódó árak is csökkenni fognak – említette példaként. „De amikor az inflációs várakozások erősödnek, az ellen már nagyon nehéz lépni, és attól félek, hogy ez már lényegében jelen van van” – hangsúlyozta.

Palócz Éva azzal kapcsolatban, hogy Virág Barnabás MNB-alelnök a keddi kamatdöntést követően azt mondta, a külső inflációs hatások tartós emelkedésére számít, úgy reagált: az importált inflációnak súlyos hatása van, de ez mindig is így volt. Sőt, pár évvel ezelőtt, amikor negatív infláció, vagyis defláció volt Magyarországon – amit egyébként korábban még nem tapasztalt a Kopint-Tárki vezérigazgatója elemzői életében –, az is importált volt, jegyezte meg. Durva becslése szerint az októberi 6,5 százalékos infláció harmada innen származik.

A szakember egyetértett azzal, hogy a megugró infláció nem magyar sajátosság, és az iparilag fejlett országok szinte mindegyikében megfigyelhető, ami háttérében

feltétlenül szerepet játszhat a válságkezelésre adott válasz: a bevezetett pénzügyi bőség.

Mint mondta, Magyarországon a válság által sújtott munkahelyeket és vállalatokat nagyon szerény mértékben és szelektíven, kis arányban kárpótolták, ami miatt a Kopint-Tárki is bírálta a kormányt, hiszen a válság kitörésének a pillanatában nagyon sok ember és vállalat került olyan helyzetbe, ami tényleg nagyon kritikus volt. Máshol viszont bőkezűbb volt a támogatás. Szerinte az ilyen generális támogatás esetében nem lehet kiválogatni vagy valamilyen nagyon bonyolult szempontrendszer szerint támogatni a cégeket, hogy „te rá vagy szorulva, te viszont nem vagy rászorulva”. „Ilyen helyzetben nincs idő arra, hogy nagyon súlyosan szelektálni lehessen” – fogalmazott Palócz Éva, aki szerint ez viszont azt jelenti, hogy megnőnek a megtakarítások, fölgyülemlik olyan sok pénz, amely aztán keresletté alakul, pénzbőség következtében előállt keresleti nyomás, ami az inflációhoz vezet, csakúgy, mint a nyersanyagok árának az emelkedése – tette hozzá.