Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A testület még júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklust, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon. A hírre reagálva a forint gyengülni kezdett.

Kedd délután 3-ra pedig döntése részleteibe engedett bepillantást sajtótájékoztatóján.

"Új szakaszra kell felkészülnünk" - fogalmazott tájékoztatója elején Virág Barnabás alelnök, rámutatva, hogy az inflációs pályát több tényező is mozgatja, ezért "gyorsabb alapkamat-emelési ciklusra" kell számítani.

Ezután részletesebb indoklásba kezdett:

• a globális nyersanyagár-emelkedés egyre markánsabban jelentkezik az inflációban
• tartósak az inflációnövelő tényezők
• gyors bérnövekedés tapasztalható.

Virág Barnabás kijelentette, új elem van a stratégiában, az inflációs hatásokat két fronton kezelik:

1. hosszú kamatemelési ciklusba kezd a jegybank, gyorsulni is fog az emelés
2. rugalmas cselekvésre van szükség.

Szerinte a reálkamatok magasabbak lesznek a válság után, mint a válság előtt voltak.

A Monetáris Tanács több intézkedésről döntött:

• az alapkamatról továbbra is havonta döntenek (a mostani döntés 30 bázispontról szólt, június óta 150 pont volt az emelés)
• az egyhetes betéti eszköz kamata az alapkamat fölött alakul csütörtöktől
• a swap eszközöket év végéig használják
• a monetáris transzmisszió működése kulcs, ehhez is kapcsolódik döntés:
  • rövid futamidejű diszkont kötvényt vezet be az MNB.

Kommentálta a 6,1 százalékos GDP-növekedési, megváltozott várakozást is: a külső keresletek esetében gyengülés várható, a belső fogyasztás erősödik.

A negyedik hullám inflációra gyakorolt következményei mindazonáltal még mindig kettősek lehetnek Virág Barnabás szerint, a negyedik hullám most "inflációs lehet", ezt várja a jegybank. Rámutatott ugyanakkor, "komoly inflációs hatás van a csőben", ami magasan tarthatja a külső inflációs közeget, de kérdés, hogyan reagál erre a belső közeg egy kis, nyitott gazdaság részeként.

Ennek részleteiről elmondta, az üzemanyagár és a feldolgozott termékek komoly összetevői, de felhajtóereje is a drágulásnak.

Megerősítette, számos eszköz kivezetése zajlik.

Végül a reálkamatról is beszélt még Virág Barnabás.

"Azt látjuk, a magyar gazdaság erős növekedésre számíthat hosszabb távon, 3-4 százalékra, miközben viszont megemelkedtek az inflációs kockázatok, ennek kezelésére a reálkamatok emelése szükséges. Magasabb reálkamatpályával fogunk kijönni a válságból, mint amilyennel érte Magyarországot a válság" - szögezte le.

Kérdések - válaszok

- Várható-e a kamatemelés 30 pontonként?

- Gyorsulni fog az alapkamat-emelés, a következő hónapokban "gyorsabb ütem jön", a decemberi szám előrejelzésének megalkotását most kezdtük el.

- Az üzemagyagár befagyasztása hogyan hat a folyamatokra?

- Nincs összefüggés a monetáris politikával. A tartós inflációs hatások a kulcsfontosságúak.

- A még tartósabb inflációs növekedési környezet kommunikálása hozzájárul-e az infláció növekedéséhez?

- Két hatás érvényesül. A következő hónapokban az infláció még növekedni fog, ugyanakkor az MNB célja az, hogy az inflációs várakozásokat hosszabb távon is kezelje, miközben az árupiaci és pénzpiaci kockázatokat is megfelelően kezelni kívánja, ennek egyik összetevője az egyhetes betéti eszköz.

- Az MNB ragaszkodik-e a ciklikus emeléshez, vagy lehetséges-e egy nagyobb alapkamat-emelés?

- Eltérő stratégiák vannak a régióban, meglátjuk, melyik segítségével érhető el az inflációs cél. Közben viszont egyre fontosabbá válik a belső fogyasztás növekedése. Az inflációs hatás kezelését különféle monetáris eszközökkel kell elérni.

Az idei évben még egyszer, decemberben ül össze a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.