eur:
393.88
usd:
365.19
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Nyitókép: pixabay

Brüsszeli jelentés Magyarországról: ajánlások és dicséret

Magyarországon az általános szegénységi helyzet 2013 óta folyamatosan javul, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya csökken - közölte az Európai Unió Tanácsa.

Ajánlásai között megjegyezte,

a magyar kormánynak gazdaságpolitikája középpontjába kell helyeznie a kutatást és az innovációt, valamint erősítenie kell az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az uniós tanács foglalkoztatási, költségvetési és gazdaságpolitikákról szóló 2019-es országspecifikus jelentésében aláhúzta, Magyarországnak folytatnia kell a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját. Növelnie kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban, valamint többet kell tennie az egészségügyi eredmények javulásáért is.

A jelentés szerint a lakásvásárlási támogatások bővültek, de a szociális lakások kínálata terén nem történt javulás. A hangsúly a szociális ellátásokról egyértelműen a munkához kötött családtámogatásokra és természetbeni juttatásokra tevődött át, amelyek azonban nem kellőképpen célozzák a szegényeket.

Kiemelték,

az álláskeresés időtartama az unióban itt a legrövidebb, legfeljebb három hónap.

A teljes foglalkoztatási ráta jelentős mértékben javult, de a javulás nem egyenlő mértékben érintette az egyes társadalmi csoportokat. A képzettségi csoportok, illetve a nők és a férfiak közötti foglalkoztatási és bérkülönbségek ugyanakkor továbbra is nagyobbak az uniós átlagnál.

A különböző kiszolgáltatott csoportok, köztük

a romák és a fogyatékossággal élők tekintetében gyengék a munkaerőpiaci eredmények.

Mint írták, továbbra is jelentős a közfoglalkoztatási program, de nem tereli hatékonyan az elsődleges munkaerőpiac felé a résztvevőit. A munkanélküliek és inaktívak álláskeresését és képzését segítő egyéb szakpolitikák nem eléggé célzottak, a digitális készségek fejlesztése azonban hozzájárulhat a foglalkoztathatóság javításához.

Az uniós tanács az ajánlásai között hangsúlyozta,

  • Magyarországnak a gazdaságpolitikája középpontjába kell helyeznie egyebek mellett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiagazdaságot, a közlekedési infrastruktúrát, a hulladékgazdálkodást, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyságot.
  • Magyarországnak szilárdítania kell a korrupcióellenes keretet, többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén.
  • Javítania kell a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát a hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekelt felek bevonása, valamint rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén. Hozzátették, Magyarországnak biztosítania kell az uniós tanács június 14-i ajánlásának való megfelelést a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója céljából.
  • Magyarországnak folytatnia kell az adórendszer egyszerűsítését, és meg kell erősítenie azt az agresszív adótervezés kockázatával szemben, valamint javítania kell a versenyt a közbeszerzések terén.

A pénzügyminiszteri tanács az unió egészére vonatkozóan megállapította, hogy a globális bizonytalanságok és a kedvezőtlenebb körülmények ellenére az előrejelzések szerint 2020-ban az összes tagállam gazdasága nőni fog, a munkanélküliség szintje pedig rekordalacsony lesz.

Az országspecifikus ajánlások a hatékony strukturális reformok végrehajtására, a beruházási stratégiák előmozdítására, valamint a felelősségteljes költségvetési politikák ösztönzésére összpontosítanak. Az ajánlások átfogó célja, hogy a tagállamokat gazdaságuk korszerűsítésével növekedési potenciáljuk növelésére, illetve ellenálló képességük további erősítésére ösztönözzék. Az ajánlások elfogadása volt a 2019. évi európai szemeszter, vagyis a gazdaságpolitikák koordinációját célzó évenkénti folyamat utolsó szakasza. A 2019-es országspecifikus ajánlások most először - és azután, hogy Görögország 2018 augusztusában kilépett a harmadik gazdasági kiigazítási programjából - mind a 28 tagállamnak szólnak.

Az uniós tagállamok pénzügyminisztereiből álló tanács tájékoztatása szerint a tárgyaló szakpolitikusok egyetértettek abban, hogy

azt javasolják az Európai Tanácsnak, támogassa Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója kinevezetést az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének.

Az Európai Tanács az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával konzultációt fog kezdeni, amelyet követően tanácsi ajánlás alapján hivatalos határozatot hoznak majd az új vezető kinevezésről. Erre várhatóan október folyamán kerül sor.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×