Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
326.33
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton

Ők a leggazdagabb magyarok

Idén is közzétette a Napi.hu a 100 leggazdagabb magyar című kiadványát, amelyben ismét Csányi Sándor foglalja el az első helyet. Az OTP vezére tavaly óta 35 milliárd forinttal, 200 milliárdra duzzasztotta vagyonát, a tíz leggazdagabb magyar vagyona pedig összesen csaknem 1120 milliárd forintot tesz ki.

Csányi Sándor idén egymás után már hatodszorra viseli a leggazdagabb magyar címét, miután 2011 óta az OTP-vezér szerepel a lista legelején. Csányit Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa követi a sorban 175 milliárd forintos vagyonával, a dobogó harmadik helyét pedig Demján Sándor foglalja el 120 milliárddal.

A tíz leggazdagabb magyar között még ott van Gattyán György, Wáberer György és Simicska Lajos is. A top 10 között egy év alatt Demján Sándor tudta legnagyobb mértékben növelni vagyonát, összesen 29%-kal, de nem sokkal marad le Csányi Sándor sem 21%-ot meghaladó vagyongyarapodásával.

A tavalyi tízes listához képest változások is vannak a nevek között: Várszegi Gábor például kikerült a tízek közül, miután a lap szerint az üzletember fokozatosan elszakadt Magyarországtól, mostanra már magyar lakcímkártyája és adószáma sincs. Wáberer tavalyhoz képest két helyet tudott javítani, míg a Wallis-tulajdonos Veres Péter egymilliárd forinttal idén megelőzte Gattyánt a rangsorban, aki így csak a hatodik helyet tudta megcsípni 96 milliárd forintos vagyonával.

A kiadványban szereplő

100 leggazdagabb magyar összvagyona idén közel 2800 milliárd forint lett, ami 180 milliárddal több a tavalyinál. Idén a belépési küszöb is emelkedett a korábbi 6 milliárdról 6,8 milliárdra, ennek köszönhetően tíz új névvel is találkozhatunk a legvagyonosabbak között. Andy Vajna (Vajna András György) például idén először került be a listára, 44 milliárd forintos vagyonával a 16. helyet szerezte meg. Idén hivatalosan szerepel a listán a Mol-vezér Hernádi Zsolt a 85. helyet megszerezve, a 100 leggazdagabb között pedig két nőt is találunk (Berkes Mihályné és Zwack Izabella). A leggazdagabb magyarok mellett a kiadvány összegyűjtötte azt is, hogy kik a legbefolyásosabb magyarok itthon. Az első három helyezettben tavalyhoz képest nem történt változás, Orbán Viktor, Csányi Sándor és Lázár János lettek ismét a legbefolyásosabb magyarok. Habony Árpád a tavalyi negyedik helyről a hatodikra csúszott vissza, visszaadva ezzel Matolcsy György jegybankelnöknek a tavaly "elvett" negyedik helyezést. Matolcsyt követi Andy Vajna a sorban, de a tízek között még ott van Rogán Antal, Garancsi István, Szijjártó Péter és Mészáros Lőrinc is.

Címlapról ajánljuk
Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Az új kormány első átfogó gazdaságpolitikai dokumentumai, a középtávú program és a 2027-es költségvetési törvénytervezet üdítően átláthatók, és komoly szakmai munkáról tanúskodnak. A tervezet a 2026-ra várt 7,5 százalékos hiányt egy év alatt 4,9 százalékra csökkentené, ami érdemi kiigazítás, és összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor a 2027 utáni pálya nem elég ambiciózus, hiszen a 3 százalékos határértéket már 2029-re el kellene érni. Kifogásolható az is, hogy a büdzsé különadókkal tömi be a réseket, és több, gazdaságilag káros Orbán-kori intézkedést is továbbvisz. Ezzel lényegében az új kormány utólag legitimálja a régi rendszer megoldásait, és fékezi azt a növekedést, amely a versenygazdaság felé fordulással elérhető lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×