Kőrösi Csaba a Zöldtárs Alapítvány klímavédelmi konferenciáján kifejtette: Magyarországon bebizonyosodott, hogy lehet úgy gazdasági növekedést elérni, hogy közben zsugorodik a környezeti lábnyom. Az ország GDP-je 1990-től közel 40 százalékkal nőtt, eközben az energiafelvétel 20, a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal csökkent - tette hozzá.

Az ország klímateljesítménye - tudományos műhelyek rangsora szerint - világviszonylatban többnyire az első tizenöt között van - jegyezte meg.

Az igazgatóság vezetője úgy vélekedett, hogy azok az országok, amelyek az energiahatékonyságba, a megújuló energia termelésébe ruháznak be, nagy ugrás előtt állnak, a szén alapú energiatermelést választó országok ugyanakkor 30 évre elkötelezik magukat egy adott infrastruktúra mellett. A két csoport közti különbség a mainál lényegesen nagyobb lesz, Magyarországnak az első csoportban a helye - húzta alá.

"Ehhez szükség van olyan döntésekre, amelyek nem a +szokásos üzletmenet+ (business as usual) - szerint születnek meg, hanem akár egy egész város fűtési rendszerét változtatják meg" - hívta fel a figyelmet.

Elmondása szerint 2015-ben világszerte jelentős tőke áramlott a megújuló energiahordozók felhasználásába; globálisan az ilyen beruházások értéke 329 milliárd dollár volt, ami meghaladta a fosszilis energiahordozók felhasználására fordított tőkét. Jelezte ugyanakkor, hogy bár az újonnan létrejövő fosszilis energiakapacitás csökken, a megújuló energiát használó kapacitás nő, de ebben az ütemben 2400-ra érnénk el a megújulók 60 százalékos arányát.

Kitért arra, hogy a napenergia felhasználásában technológiai forradalom zajlik, évente 7-10 százalékkal csökken a napelemek ára, és két-három évenként megduplázódik a teljesítményük.

Továbbra is azzal számolunk, hogy a kisüzemi léptékben évente 7-8 százalékkal lesz olcsóbb a napenergia, az ipari mértékű hasznosítás esetén legkésőbb 2025 körül éri el az olaj és gáz alapon előállított energia árszintjét - mondta Kőrösi Csaba.