A növekedés azonban biztató, hiszen az arány 2011-ben 18 százalék, 2001-ben pedig csak 12 százalék volt - jegyezték meg.

A kutatás szerint az elmúlt években a járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a cégek számára megspórolható, 2010 óta jelentősen megemelt rehabilitációs hozzájárulás mind előmozdította a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti keresletet. Ezeket tavaly fokozta az is, hogy egyes régiókban munkaerőhiány lépett fel.

A közlemény a munkáltatókat ösztönzők között említi, hogy ha egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, a többiek után sem kell befizetnie a csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. Míg 2007-ben még közel 90 ezer ember után fizették meg a hozzájárulást, addig tavaly ez az érték már nem érte el a 70 ezret.

Szintén előrelépést jelentett a rehabilitációs kártya 2012-es bevezetése, ami a szociális hozzájárulási adó mentességét biztosítja két éven keresztül. 2014-ben pedig már 20 300 ember után 5263 munkaadó élt a kártya által biztosított kedvezményekkel.

A Trenkwalder szerint nem elhanyagolható szempont a komplex minősítési rendszer átalakulása és szigorítása, ami erősítette a megváltozott munkaképességűek motivációját a munkavégzésre. Míg 2010. decemberében még több mint 555 ezren részesültek egészségkárosodáson alapuló ellátásban, addig 2015 szeptemberére ez a szám 415 ezerre csökkent.

Jelenleg a lakosság 5 százaléka részesül rehabilitációs vagy rokkantellátásban. A fővárosban a felnőtt lakosság körében ez az arány 2,6 százalék, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben megközelíti a 9 százalékot.

Kiemelik: a foglalkoztatási rehabilitáció területén várhatóan 2016-ban is folytatódnak majd a pozitív tendenciák. Míg korábban elsősorban az ipar, ezen belül is az összeszerelést végző szakmákban jelentkezett igény a megváltozott munkaképességű munkavállalókra, a közelmúltban már a szolgáltatási szektor, elsősorban a kereskedelemben is jelentős keresletet támaszt irántuk.

A legújabb trend a magasabban kvalifikált, szellemi pozíciókra érkező igények erősödése: nagyobb multinacionális vállalatok, már nemcsak egyszerűbb fizikai munkakörökre keresik a megváltozott munkaképességűeket, hanem a magasabb képzettséget és idegen nyelvismeretek igénylő pozícióik egy részére is.