Az uniós döntés alapján Magyarország az új Európai Tengerügyi és Halászati Alapból a korábbiakhoz képest 12 százalékkal több pénzügyi forrásból gazdálkodhat. A program elsődleges céljai között szerepel a haltermelés növelése, a termékpaletta bővítése, a halastavak természeti értékeinek megőrzése és az ágazat versenyképességének növelése. Ez jelentős eredmény, hiszen ez az összeg a magyar halgazdálkodásra fordítható korábbi uniós támogatást felülmúl, miközben a tagállamok jelentős részénél csökkentek a források - írták.

A tárca közleménye rámutat: a magyar halgazdálkodási ágazat feltörekvőben van, amit az Európai Unió azzal is elismer, hogy kétéves egyeztetés után döntés született a Közös Halászati Politika végrehajtására és a halgazdálkodási ágazat fejlesztésére felhasználható uniós támogatásról. Ez a forrás Magyarország számára a haltermelés fejlesztése miatt kiemelten fontos, mert ebben a világszerte dinamikusan növekvő ágazatban hazánknak is jó lehetőségei vannak.

A Közös Halászati Politikának csak 2012-ben lett része az akvakultúra. A tengeri halászat az elmúlt évekre válságba jutott, így az édesvízi területek haltermelése számára mostanra jött el a kiugrási lehetőség. A tengerrel nem rendelkező tagállamok mozgósítása 2011-ben kezdődött, amikor az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait Magyarország látta el - olvasható az FM közleményében.