A jelenleg rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek a kultúrára fordított állami támogatás növelésére vagy akár csak szinten tartására. Nem kedvez a terület helyzetének az sem, hogy hazánkban a nem állami mecenatúra részvétele a kultúra finanszírozásában - főként az Európai Unió más tagállamaival való összehasonlításban - igen alacsony. Mindezek miatt a támogatások szinten tartását csak új források bevonásával lehet biztosítani - olvasható a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításáról szóló javaslat indoklásában.

A fideszes L. Simon László által jegyzett előterjesztés szerint ennek érdekében vissza kell állítani a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások járulékfizetési kötelezettségét, amely 2010 januárjától szűnt meg ebben a szektorban. Azért is indokolt ez a lépés, mivel ez a szektor anélkül jutott jelentős többletbevételhez, hogy a terület társadalmi hasznossága, illetve elismertsége változott volna.

A beterjesztett törvénymódosítási javaslat a korábbi szabályozásnál sokkal részletesebben tartalmazza azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek után meg kellene fizetni a kulturális járulékot. Az előterjesztés szerint járulékkötelesek lennének egyebek között a hetente legalább négyszer megjelenő nyomtatott, illetve internetes napilapok, hirdetési újságok is, amelyek pornográf tartalommal bírnak. Több bulvárlap is naponta közöl meztelen képeket, ami miatt a járulékfizetési körbe eshetnek.

A törvényjavaslat nem határozza meg, mit ért az alatt, hogy pornográf tartalmú mű. A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára szerint a pornográf (görög eredetű) szó jelentése: a nemiséget hangsúlyozó, az érzékiséget felajzó, parázna (mozi, fénykép, írás, rajz).

A járulékfizetési kötelezettség kiterjedne az internet-szolgáltatókra is. A letöltött pornográf videó- és hangtartalom, számítógépes játékprogram, on-line játék, valamit a pornográf tartalom számára fenntartott internetes reklámhely utáni bevételt is járulék terhelné. Ugyanígy járulékköteles lenne az on-line tartalomszolgáltatás, beleértve a webkamerával készített élő, és felvett műsorokat előfizetéses formában is, továbbá a telefonon keresztül teljesített szolgáltatást.

A kulturális járulék mértéke 25 százalék lenne. Ennek alapja a törvényjavaslat mellékletében felsorolt termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele vagy egyéb bevétele. Azoknál az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyoknál, amelyek nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele lenne.

A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális járulék alapjának számítása egyértelműen megállapítható.