A kabinet július 25-i ülésén tárgyalta meg, majd nyújtotta be Európai Bizottságnak és a Tanácsnak a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa által 2009. július 7-én a túlzott hiány eljárás keretében kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről szóló jelentését.

A jelentés pénteken került fel a kormany.hu hivatalos weboldalra.

A dokumentum kitér az Otthonvédelmi Akciótervre is, ennek kapcsán azt írja, hogy a háztartásoknak a korábbi években bekövetkezett nagyarányú, devizában történő eladósodásából fakadó szociális, ingatlanpiaci és pénzügyi stabilitási kockázatok csökkentése érdekében a kormány öt pillérből álló tervet dolgozott ki amelynek elemei: az árfolyamvédelem bevezetése a havi törlesztő részletek meghatározására, a kamattámogatási rendszer, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása, a kilakoltatási moratórium feloldása kvótarendszerrel és a deviza alapú jelzáloghitelezés újbóli engedélyezése.

Az árfolyamvédelmi pillérnek nincs közvetlen költségvetési hatása - írja a kabinet a jelentésben -, ugyanakkor az állami garanciavállalás "implicit" kötelezettséget jelent a költségvetés számára, azaz az állami garancia beváltásából származhat a jövőben költségvetési kiadás. Az állam az árfolyamrögzítés idejére száz százalékos készfizető, az azutáni időszakra huszonöt százalékos sortartó kezességet vállal a gyűjtőszámla egyenlegére.

A kezesség beváltásából fakadó esetleges kiadásokat ugyanakkor ellensúlyozhatja a bankok által fizetendő kezességvállalási díj. A kormány szerint a konkrét kiadás pontos számszerűsítése nem lehetséges, mivel nem jelezhető előre a nemfizetési arány, egyelőre nem ismert, hány bank igényli a garanciát, és hány adós vesz részt a programban, illetve a forintárfolyam alakulása is döntően meghatározza a garancia alapját.

Összességében azonban legfeljebb 5 milliárd forint költségvetési kiadás várható 2014 végéig az árfolyamvédelemmel kapcsolatban, mert a garanciadíjból származó bevétel optimális esetben fedezetet nyújt a beváltásból következő kiadásra - szögezi le a kabinet.

A Nemzeti Eszközkezelő Társaság összesen 5.000 - szociális szempontok alapján kiválasztott - adós ingatlanát vásárolja meg, jelentős diszkont mellett. Az ötezer ingatlan megvásárlása összesen mintegy 20,5 milliárd forint kiadást jelenthet 2014 végéig. A szociális családi ház építés költségvetési terhe mintegy 15 milliárd forint lehet, aminek legnagyobb része 2012-ben jelentkezhet - olvasható a dokumentumban.

A kamattámogatás költségvetési hatásait kormányhatározat szabályozza, amelynek alapján az évi költségvetési hatás legfeljebb 1,5 milliárd forint lehet, így a négy év alatt összességében a program maximális kiadása 6 milliárd forint.

A kormány számítása szerint összességében az Otthonvédelmi Akcióterv költségvetési hatása 2011 és 2014 között 40-45 milliárd forint lehet, amelynek legnagyobb része - mintegy 20 milliárd forint - várhatóan 2012-ben jelentkezik.