Bevezetné a nemzetgazdasági tárca a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó bérpótlékot. A tervezett törvénymódosítás szerint a "vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót - a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót kivéve - ötven százalék bérpótlék illeti meg".

A jelenlegi szabályozás alapján nem kell pótlékot fizetni a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatottaknak. A törvény szerint egyebek között akkor lehet vasárnap rendeltetése folytán működő munkáltatóról, illetve munkakörről beszélni, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján kerül sor.

Általánosan elfogadott társadalmi szokás-e a vasárnapi bevásárlás?

Magyarországon társadalmilag elfogadott szokásokból eredő igénynek számít a vasárnapi bevásárlás. Ezt támasztja alá a TNS Hoffmann piackutató cég által nemrégiben végzett országos felmérés. Eszerint a magyarok 48 százaléka, 1,9 millió család vásárol vasárnap. A vasárnap vásárlók 59 százaléka (mintegy 650-850 ezer ember) elutasítja a vasárnapi zárva tartást.

Egyes értelmezések szerint emiatt a kereskedelemben dolgozóknak sem kellene jelenleg vasárnapi bérpótlékot fizetni. A munkaügyi bíróságok határozataikban azonban nem támasztották alá azt, hogy a vasárnapi bevásárlás általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény lenne - mondta el lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Így a kereskedelemben jelenleg is meg kell fizetni a bérpótlékot.

Véleménye szerint több helyen úgy oldották meg a munkáltatók, hogy ne jelentsen pluszköltségeta pótlékot, hogy alacsonyabban határozták meg a dolgozók alapfizetését. A kereseteket ugyanis legfőképpen nem a pótlékok, hanem a munkaerőkínálat mozgatja.

Az új Munka törvénykönyvében is szerepel, hogy a munkaszüneti napon rendes munkaidőben dolgozóknak 100 százalék bérpótlékot kellene fizetni. Ugyanez vonatkozna a húsvét-, illetve pünkösdvasárnap, továbbá a vasárnapra eső munkaszüneti napokon történő munkavégzésre is.

Az említett bérpótlékok a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illetnék meg. A számítás alapja a munkavállaló alapbére, kivéve, ha megállapodás ettől eltérően rendelkezik. A törvényjavaslat viszont azt is megengedné, hogy a munkáltató bérpótlék helyett havi átalányban állapítsa meg a pluszjuttatást.

A háttérben a vasárnapi nyitva tartás megszüntetése?

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője két párttársával még tavaly decemberben nyújtotta be a parlamentnek "A munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés célja az volt, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak e napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van.

A törvénymódosítás szerint az üzletek közül elsősorban a kisboltok tarthatnának nyitva a hét utolsó napján (280 négyzetméterig, a turisztikailag kiemelt helyeken). A nagyobb alapterületű üzletekre viszont vasárnapi bezárás vár, illetve évente csak 12 alkalommal lehetnének nyitva.

Miniszterelnöki vétó

Orbán Viktor miniszterelnök idén június elején, a Gazdasági fordulat című konferencián közölte: nagyon szeretné, ha Magyarországon heti ötnapi munkából meg lehetne élni, de nem lehet. "Amint meg lehet majd élni heti ötnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást. Addig azonban úgy érzem, erre nincsen lehetőségünk" - fogalmazott.

Harrach Péter erre azt reagálta az MTI kérdésére, hogy megértette, és elfogadja a miniszterelnök üzenetét, noha a véleménye nem változott a kérdésben. Hozzátette: bízik abban, hogy lesz alkalom a miniszterelnök által jelzett alkalmas időben a szabad vasárnap megvalósítására.

Benne van a levegőben, hogy még nincs lezárva a kérdés

A magyar gazdaság fellendülése esetén visszatér az üzletek vasárnapi bezárásának témája a közéletbe - nyilatkozta a Pénzcentrum.hu kérdésére a miniszterelnöki bejelentést követően Gillemot Katalin, az Auchan Magyarország szóvivője.

Úgy vélte, hogy a vasárnapi kötelező zárva tartás elsősorban a nem-élelmiszer kereskedelemmel foglalkozó üzletláncokat (például műszaki boltokat, barkácsáruházakat) érintené fájdalmasan. Ezeket a boltokat ugyanis előszeretettel látogatják a vevők a hétvégi napokon, mivel ilyenkor jobban ráérnek válogatni, eladói szaktanácsot kérni.

A vevők a lábukkal szavaznak

A magyarok 48 százaléka, 1,9 millió család vásárol vasárnap - derült ki a TNS Hoffmann piackutató cég által nemrégiben végzett országos felmérésből. A vasárnapi vásárlók alkalmanként átlagosan 12 500-15 000 forintot költenek el a boltokban és a bevásárló központok éttermi egységeiben. Ennek alapján a vasárnapi zárva tartás elrendelése százmilliárdos forgalomkieséssel járna.

Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők negyven százaléka is látogatja az üzleteket vasárnap. A legnagyobb arányban - 65 százalék - a 18-35 év közötti korosztály jár vásárolni vasárnap is, de a 36-55 éves korosztályban is 54 százalék ez az arány. A vasárnap vásárlók 59 százaléka (mintegy 650-850 ezer ember) elutasítja a vasárnapi zárva tartást.