Infostart.hu
eur:
363.35
usd:
323.29
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál

Cséfalvay: Még nagyobb hangsúlyt kap a kutatás-fejlesztés

Júliustól Magyarország látja el az EUREKA elnökségi feladatait egy évre. Az 25 éves szervezet olyan kormányok közötti együttműködés, amely az innovációt, az új tudásra épülő gazdasági növekedést hívatott támogatni - mondta el a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Cséfalvay Zoltán hozzátette: az unió a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban várhatóan 80 milliárd eurót fordít a kutatás-fejlesztési projektekre.

Az Európai Unió a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyez a kutatás-fejlesztésre a világban zajló, kiélezett versenyképességi és technológiai verseny miatt, az EU a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban várhatóan 80 milliárd eurót fordít k+f projektekre - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Magyarország az EU-elnökség után, ez év július elsején átvette az EUREKA elnökségi feladatait egy évre. Az 25 éves szervezet olyan kormányok közötti együttműködés, amely az innovációt, az új tudásra épülő gazdasági növekedést hívatott támogatni - fejtette ki.

Az EUREKA az elmúlt 25 év alatt mintegy négyezer projektet támogatott, a fejlesztések együttes értéke hozzávetőleg 30 milliárd eurót ér el - tette hozzá.

Rámutatott: a napjainkban zajló gazdasági-pénzügyi válság és az Ázsiában, különösen Kínában tapasztalható gyors gazdasági növekedés következtében Európa versenyképessége folyamatosan gyengült.

A magyar uniós elnökség ezért egyik céljának az Európai Unió versenyképességének növelését tűzte ki, ehhez a gazdasági növekedést kell erőteljesebbé tenni, amihez elengedhetetlenül szükség van az innovációra. Európának a nemzetközi szintéren a pozíciói megőrzéséhez, jövőbeni helyzetének javításához szüksége van arra, hogy a mostaninál többet költsön kutatás-fejlesztésre - utalt rá az államtitkár.

Arról szólt, hogy a k+f tevékenységbe minél jobban be kell vonni a kis- és közepes vállalkozásokat is, mert e cégeknek jelentős szerepük lehet az új munkahelyek megteremtésében.

Kérdésre válaszolva elmondta: a magyar kormány azt tervezi, hogy már a jövő év január elsejétől jelentős adókönnyítésben részesíti a kutatás-fejlesztésre nagyobb összegeket fordító cégeket. Az elképzelés az, hogy az erre fordított összegeket a cégek a fizetendő adóból írhatnák le, eddig a kutatás-fejlesztésre költött pénzeket a társasági adóból vonhatták le a vállalkozások.

Erdő Sándor, az EUREKA szervezetet irányító, úgynevezett magas szintű munkacsoport elnöke elmondta: az alapításkori 18 tagországgal szemben most 39 állam tagja a nemzetközi szervezetnek és az Európai Bizottság. Kiemelte: a magyar EUREKA elnökség alatt szeretnék felvenni Kanadát új tagországként a szervezetbe.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×