Jogszabályi kötelezettség szerint nyilvánosságra kell hozni a renitens vállalkozók ellen hozott határozatokat, de a hatóság munkáját hatékonyabbá teszi, hogy megteremtették ennek ellenoldalát, kialakították a pozitív listát is - mondta a főigazgató a sajtótájékoztatón.

Három országos témavizsgálati program eredményeként kerülnek vállalkozások a pozitív listára, ezek a szavatossági jótállás, ártájékoztatás és nyári idegenforgalmi vizsgálatok. Olyan területekről van szó, amelyekkel kapcsolatban korábban nagy számban érkeztek fogyasztói panaszok.

Azok a vállalkozások, amelyek nem esnek a vizsgálatok alá, de fel szeretnének kerülni a listára, a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeihez nyújthatnak be kérelmet, amelynek alapján átfogó ellenőrzésen esnek át.

Amennyiben mindent rendben találnak, és a megelőző egy évben sem volt rájuk fogyasztói panasz, a hatóság kiállítja az igazolásokat, amelyek az üzletekben is kifüggeszthetők, és az NFH honlapján is nyilvánosságra hozzák.

A főigazgató kifejtette, fontos felismerés azt a tényt, hogy a kis- és középvállalkozások nem szándékosságból követtek el jogsértéseket, hanem azért, mert nem ismerték a jogszabályokat. A készülő fogyasztóvédelmi stratégia eleme, hogy kiszámítható, átlátható, leegyszerűsített jogszabályi környezet legyen a vállalkozók számára - mondta.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője felhívta a figyelmet, hogy ősztől akkreditált fogyasztóvédelmi pedagógusképzés kezdődik, mert így már az iskolákba is bekerülnek a fogyasztói ismeretek.

Pintér István arról is beszámolt, hogy az EU-tagállamokat érintő 1983 veszélyes termékből Magyarországon 275-öt tudtak kiszűrni - elsősorban gyerekjátékokat és műszaki cikkeket - , a riasztások tekintetében pedig dobogós, harmadik helyen végzett az ország. Utóbbi azt jelenti, hogy Németország 206, Bulgária 192, Magyarország pedig 191 termék riasztását kezdeményezte az európai gyorsinformációs rendszeren.