Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa

Japán gazdasági növekedése majdnem megállt, Kína beelőzött

A japán gazdaság növekedése 0,1 százalékra lassult a második negyedévben az első negyedévhez viszonyítva, a japán kormány hétfői közlése szerint.

A nyers - folyó áron, szezonális kiigazítás nélkül számolt - adatok szerint a második negyedévben Kína hazai összterméke 1,3369 billió dollár volt, Japáné 1,2883 billió dollár. Ezzel Kína megelőzte Japánt mint a világ második számú gazdasága az Egyesült Államok mögött. A kínai kormány hűtő intézkedései nyomán a kínai gazdaság növekedése a második negyedévben 10,4 százalékosra lassult az első negyedévi 11,9 százalékról, rendre éves összehasonlításban.

A japán ütem éves szintre átszámolva a hazai össztermék (GDP) 0,4 százalékos növekedését jelenti. Az elemzők 2,3 százalékos éves szintre számolt ütemet jósoltak az első negyedévi 4,4 százalékos többlet után.

Az első naptári negyedévben mind az export, mind a költségvetési kiadásokkal ösztönzött lakossági fogyasztás táplálta a növekedést Japánban. A második negyedévre a kormányzati ösztönzés már nagyrészt kifutott, csak az export éltető ereje maradt. A japán jen a múlt héten 15 éves csúcsra drágult a dollárral szemben, úgyhogy elemzők kétlik, megmaradhat-e a japán export lendülete a továbbiakban.

Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Drasztikus javaslatot tett a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), melynek szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a nagy részük ismerős a hazai közgazdászoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×