Infostart.hu
eur:
367.32
usd:
327.49
bux:
0
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta

Elképesztő helyen bukkant fel a kihaltnak hitt állat

Visszatért a "halálból" a nagy bermudai szárazföldi csiga: miután negyven éve kihaltnak hitték, élő példányokat találtak egy hamiltoni sikátorban.

A bermudai nagy szárazföldi csiga (Poecilozonites bermudensis) egy üres házát találták meg Bermuda fővárosában, Hamiltonban, majd élő példányokat is találtak a szemétben egy közeli sikátorban.

Néhány egyedet a Chesteri Állatkertbe és a Londoni Zoológiai Társasághoz szállítottak egy különleges tenyésztési program indításához.

Ennek eredményeként végül több mint négyezer csigát szállítottak vissza és engedtek szabadon a szigeteken

- írja a BBC.

A későbbiekben még több csigát fognak szabadon engedni.

Mark Outerbridge, a bermudai kormány vadvédelemért felelős szakembere kifejtette, hogy a faj már nagyon régóta kihaltnak számított, amikor 2014-ben egy férfi besétált az irodájába Hamiltonban és egy friss csigaházat tartott a kezében. "Másnap egy élő állattal a kezében tért vissza. Így csöppentem bele a fajmegőrzési projektbe" - mondta.

A csigák egy kis, de fejlődő populációjára bukkantak egy étterem mögött. A haslábú állatok a szemét között éltek egy nyirkos, nedves sikátorban, négyemeletes épületektől övezve. A légkondicionálóból csepegő víz olyan környezetet teremtett számukra, ahol észrevétlenül létezhettek.

"Kiderült, hogy a műanyagzacskók a legkedvesebb helyek számukra, mivel ezek őrzik meg legjobban a nedvességet, a csigák pedig nagyon érzékenyek a kiszáradásra" - mondta Outerbridge.

A bermudai nagy szárazföldi csiga, mint kiderült, remekül szaporodik fogságban, egy év alatt több ezernyi új csiga kel ki a petékből. "Amikor legutóbb számoltuk őket, nagyjából 13 ezer állat volt, azóta valószínűleg még többen lettek" - mondta Amber Flewitt, a Chesteri Állatkert munkatársa.

A bermudai nagy szárazföldi csiga tagja egy ősi földicsigaágnak, amely több mint egymillió évre visszavezethető vissza. Bár egykor bőségesen éltek a Bermuda-szigeteken, a populáció drámai mértékben lecsökkent a 20. században az ekkor a területre érkezett gyilkos csigák miatt.

A csigákat az északi Nonsuch-szigeten engedték szabadon egy természetvédelmi területen, ahol megfelelő számukra a környezet, és ahol korábban nem találtak arra utaló jeleket, hogy élnének itt a nagy bermudai csigákat megölő fajok.

Egy kisebb vadon élő populációhoz csatlakoznak itt, melynek egyedszáma alig néhány százra tehető. Így a faj ritkábban található meg vadon, mint az óriáspanda vagy a hegyi gorilla - közölte a Chesteri Állatkert.

Néhány kihelyezett egyedet fluoreszkáló jeladókkal látták el, hogy figyelemmel kövessék, hogyan alkalmazkodnak a természethez.

Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×