A világot behálózó élelmiszerellátó rendszerek nem tudják az egészséges élethez szükséges étrendet biztosítani, viszont hozzájárulnak a túlsúly és elhízás terjedéséhez, különösen azon országokban, melyek javarészt élelmiszerbehozatalra szorulnak – mondta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója, José Graziano da Silva.

„Sajnos az iparilag előállított olcsó élelmiszer alkalmasabb a nemzetközi kereskedelemre" – tette hozzá Graziano da Silva a vatikáni Pápai Tudományos Akadémia által szervezett élelmiszerbiztonságról és az egészséges étrendről szóló szemináriumon.

Az élelmiszert nagy mennyiségben importáló országok különösen ki vannak téve az elhízás veszélyének. Ilyenek a Fidzsi-szigetek, ahol 30% fölötti az elhízottak aránya, vagy Szamoa, ahol a nők 80%-a tartozik ide. Legalább 10 csendes-óceáni szigetállam lakosságának fele, néhol 90%-a esik ebbe a kategóriába. A fő ok pedig a sóban, cukorban és transzzsírban gazdag importált élelmiszerek fogyasztása.

Becslések szerint ma 2,6 milliárd ember túlsúlyos,

és az elhízás globális járványként terjed: 2012-ben a népesség 11,7%-át, 2016-ban már 13,2%-át érintette.

Mindeközben, az éhezők száma világszerte emelkedik – ahogy erről a FAO kiadványa „Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban" beszámol – és 2017-re elérte a 821 milliót. Vagyis kilencből egy embernek nem jut elég tálálék. Az alultápláltságot sem sikerült visszaszorítani.

„Ha nem cselekszünk sürgősen az elhízás megfékezése érdekében, hamarosan több elhízott ember lesz a világon, mint alultáplált"

– mondta Graziano da Silva. „Az elhízás globális, járványszerű terjedésének számos oka van, és ezek közül az egészségtelen táplálkozás a legjelentősebb."

A magas energia-, zsír-, só- és cukortalmú ételek olcsók és könnyen hozzáférhetők, magyarázta, emellett intenzív marketing és reklámkampányok növelik fogyasztásukat.

„Jó példát jelentenek erre a gyorséttermi ételek. Ezek alacsonyabb áron és könnyebben beszerezhetők vagy elkészíthetők mint egészséges és friss társaik, ami különösen a városi szegények esetében fontos szempont," – folytatta Graziano da Silva, hozzátéve, hogy ha az élelmiszerekre szánt keret véges, az emberek az olcsóbb élelmiszerek után nyúlnak, melyeknél a magas kalóriatartalom alacsony a tápanyagértékekkel párosul.

„Magas árat fizetünk az ilyen olcsó ételekért; fogyasztásuk komoly költséget ró a társadalomra, miután az elhízás növeli egyes nem fertőző betegségek kockázatát mint a szívbetegség, agyvérzés, cukorbetegség és egyes rákos megbetegedések."

A nyilvános fellépés és tudatos fogyasztói magatartás ereje

„Olyan nemzeti törvényekre van szükség, melyek az egészségeset és a helyit támogatják, valamint arra ösztönzik a magánszektort, hogy egészségesebb élelmiszereket állítson elő" – mondta Graziano da Silva. Ebbe beletartozhat az egészségtelen élelmiszerekre kirótt adók, az egyértelmű és informatív csomagolás, a gyermekeket célzó gyorséttermi reklámok korlátozása, az élelmiszer előállításához felhasznált só és cukor mennyiségének csökkentése, vagy akár bizonyos összetevők, például transzzsírok használatának tiltása.

A kormányoknak ösztönözni kell a változatosabb étrendet, és segíteni a családi termelőktől származó helyi termékek piacra jutását, például olyan iskola-étkeztetési programokat támogatva, melyek összekapcsolják a helyi gazdákat az iskolai menzával, jótékonyan hatást gyakorolva a helyi gazdaságra és a gyermekek egészségtudatosságára.

A FAO főigazgatója szerint a kereskedelmi megállapodásoknak a helyi, tápanyagban gazdag ételek termelését olcsóbbá kell tenniük, közben korlátozzák a magas zsír-, cukor- és sótartalmú olcsó élelmiszerek beáramlását.

Emellett hangsúlyozta a tudatos táplálkozásra való nevelés fontosságát például olyan iskolai tantervek révén, melyek a magukba foglalják az egészséges főzést és táplálkozást is, továbbá a fogyasztók informálását, tudatosságának javítását az egészségesebb döntések előmozdítása érdekében.