Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Fotózhatják Dávidot

Az olasz múzeumokban őrzött remekművek, köztük Michelangelo Dávidja fotózásának engedélyezését kérte a firenzei műemlékvédelmi hivatal a kulturális minisztériumtól.

A szervezet azt követően állt elő az ötlettel, hogy a firenzei Akadémián tíz napon át a látogatók okostelefonokkal és táblagépekkel lefényképezhették a Dávid-szobrot és Michelangelónak az ott kiállított többi márványszobrát - adta hírül a szerdai olasz sajtó.

Innen eredt a kezdeményezés, hogy a fotózást Firenze és Olaszország többi múzeumában is engedélyezzék. A múzeumokban őrzött műkincsek fényképezését egy 1993-as olasz törvény tiltja, amelyet 2000-ben a mobiltelefonokra is kiterjesztettek.

A firenzei műemlékvédelmi hivatal szerint azonban a tiltás idejétmúlt, a technológia rég meghaladta a korlátozásokat. A hivatal hozzátette: az okostelefonokkal készített felvételek nem okoznak kárt az alkotásokban, ugyanakkor növelhetik a turisták számát. A látogatók többsége ugyanis ma már azért is megy múzeumba, hogy saját telefonjával, táblagépével lefotózza a neki tetsző műveket. Vagy saját magát a művek társaságában.

A hírt közlő olasz internetes honlapok ezt rögtön azzal a felvétellel támasztották alá, amelyet George Clooney amerikai színész-rendező készített Milánóban a Leonardo da Vinci festette Az utolsó vacsora előtt. A Műkincsvadászok című film rendezője és színésztársai a fotót rögtön feltették saját internetes oldalaikra - pedig a freskó fotózása tilos.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×