Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA az elmúlt hónapban tett közzé egy tanulmányt, amelyben 2000 és 2011 közötti műholdas mérések adatait összevetve jutott arra a megállapításra, hogy a földi atmoszféra kevesebb hőt tart benn, és sokkal többet enged ki, mint amennyit az éghajlatváltozást modellező számítógépes előrejelzések mutatnak - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Mivel ez az állítás ellentmondani látszik annak az állásfoglalásnak, amely szerint a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egyfajta burkot képezve akadályozzák a felesleges hő atmoszférán kívülre távozását, a globális felmelegedéssel szemben szkeptikus szakértők a NASA jelentését az emberi tevékenység okozta felmelegedés cáfolataként értelmezik.

A Rasmussen Reports kutatói szerint ezzel az interpretációval magyarázható, hogy 2009 decembere óta nőtt az amerikai lakosság körében azok aránya, akik kételkednek az éghajlatváltozást bizonyító tudományos adatokban. A frissen közzétett reprezentatív kutatás szerint a válaszadók 69 százaléka tartja valószínűnek, hogy egyes tudósok meghamisíthatták az előrejelzések adatait, drámaibb képet vázolva ezzel a valóságnál. A Rasmussen felmérése szerint a megkérdezettek 40 százaléka állítja, hogy ez nagyon valószínű.

A kutatás eredményei szerint csak a lakosság 22 százaléka gondolja úgy, hogy a valótlan adatközlés nem valószínű, és csak hat százalék tartja elképzelhetetlennek ezt a lehetőséget.

A közvélemény-kutatás arra is rávilágít, hogy az amerikaiak többsége (57 százalék) véli úgy, hogy tudományos körökben sincs egyetértés a globális felmelegedés jelenségéről. A hozzáértő tudósok közötti teljes egyetértést csak minden negyedik válaszadó vélelmezi. A tudósok elméletei mellett a média híradásait is szkeptikusan kezelik a megkérdezettek: 47 százalék szerint a sajtó eltúlozza a helyzetet, míg 19 százalék szerint szépíti a valóságot. Csak tízből mintegy ketten gondolják úgy, hogy az amerikai média a probléma súlyának megfelelő, valósághű képet fest a felmelegedésről.

A megkérdezettek mind az okokat, mind a válaszokat tekintve megosztja a kérdés. Közel azonos arányban okolják az emberi tevékenységet (40 százalék) és a bolygó természetes ciklusváltozását (42 százalék) az éghajlat szélsőségessé válásáért. Ugyanígy, a súlyos veszélyek elkerülése érdekében 40 százalék sürget azonnali választ, míg 42 százalék szerint néhány évig még nem szükséges ellenlépéseket tenni.

Érdekes hozadéka a vizsgálatnak, hogy a lekérdezés szerint az amerikaiak 30 százaléka számít arra, hogy az éghajlatváltozás a hőmérséklet szélsőséges emelkedésével fog jelentkezni, míg 4 százalék úgy véli, inkább lehűlés várható.