klímaváltozás

A globális átlaghoz képest kicsit gyorsabb ütemben melegszik Magyarország éghajlata – hívta föl a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Radics Kornélia arról is beszélt, hogy manapság olyan pontos előrejelzést tudnak adni hét napra, mint két évtizede háromra.

Egyhangúlag fogadta el helyi idő szerint hétfő este az ENSZ 193 tagállama azt a nyilatkozatot, amelyben a világszervezet létrejöttének 75. évfordulója alkalmából globális összefogást szorgalmaznak a világot érintő kihívásokkal szemben.

Már több mint 94 nagyobb erdőtűz lángol szerte az Egyesült Államok nyugati partvidékén, több mint 30 ezer tűzoltó bevetésével próbálják megfékezni a lángokat. Az erősödő, továbbra is száraz szél miatt újabb tüzek fellobbanásától tartanak. Egyre több a halott és még rengeteg embert eltűntként keresnek.

A koronavírus-járványra adott globális válasz nem elég a klímaváltozás lassításához – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által összeállított United in Science 2020 című jelentésből.

A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás Magyarországon. Európai uniós forrásból a WWF Magyarország és a Belügyminisztérium öt településen indított vízmegőrzési mintaprojektet.

Az elmúlt öt évben mérték a három legforróbb júliust a világban - közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S), amelynek friss adatai szerint világszerte a harmadik legmelegebb július volt az idei.

Az óbudai civilek szerint a közelmúlt klímaváltozása olyan szintű vízszint-emelkedést okoz a Dunán, ami már veszélyezteti a Római-parton élőket. A Városháza és a Fővárosi Önkormányzat legutóbb januárban tárgyalt római-parti védekezésről.

Az időjárási szélsőségek gyakorisága és intenzitása növekszik, a hőmérsékleti mellett a csapadékviszonyok is teljesen megváltoznak - figyelmeztetett az InfoRádióban Bartholy Judit, az ELTE Meteorológia Tanszékének tanára.

A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat találtak kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél, az Akabai-öbölben.

A Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki. Szemléletes videó mutatja, hogyan változott az időjárás ezen a területen.

A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig véltnél: a világ halfajai 60 százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvő vízhőmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik.

Az Alpok magasabban fekvő területeit is érinti a klímaváltozás. A nyár folyamán a hegyekben is egyre melegebb lesz: még ezer méteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletek - derült ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékeléséből.

Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk - figyelmeztet egy kutató.

Az európai fővárosok között Riga után Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben az átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben: 4 Celsius-fokkal – idézte az InfoRádióban Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke az Európai Adatújságírói Hálózat elemzését.

A siófoki obszervatórium vezetője, Horváth Ákos beszélt várakozásairól.

A rendszeres mérések kezdete óta soha nem volt még olyan magas a metánkoncentráció a Föld légkörében, mint április közepén az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal adatai szerint.

Újabb látványos példa a klímaváltozás tájformáló hatására a hetedik kontinensél felbukkant földdarab, amit mostantól Sif-szigetnek hívnak az északi mitológia aranyhajú, a szántóföldet megtestesítő istennője után.

Az idei tél volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta európai klímakutatók szerint, a különbség több mint 3 Celsius-fokos.

Az ausztrál nyarak már kétszer olyan hosszúak, mint a telek a klímaváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés nyomán - derült ki a meteorológiai adatok elemzéséből.

Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban holland kutatók szerint.