Címke: klímaváltozás (596 cikk)

A kutatók szerint a medvék nem képesek az étrendjüket a szárazföldi élethez igazítani.

Rengeteg kárt és problémát okozhatnak a mezőgazdasági dolgozóknak az Európai Unió legújabb döntései. Főleg a növényvédő szerekkel kapcsolatos rendelkezések hozhatják nehéz helyzetbe a hetek óta tüntető gazdákat – mondta az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Szombaton is folytatódott a rendkívül meleg időjárás, ismét több melegrekord dőlt meg - írta a HungaroMet Zrt.

Jelentős károkat okozhat a hazai agráriumban, ha a mostani tavaszi időjárás után hirtelen újra ismét a fagyni kezd. Az éghajlatváltozásra azonban már Magyarországon is felkészültek a szakemberek.

A Klímapolitikai Intézet vezető elemzője szerint 30-40 év múlva szinte semmi sem fog már teremni, ha nem készülünk fel és nem alkalmazkodunk.

Több mint 150 brit önkormányzat túl akar tenni a kormány emissziós céljain és ehhez olyan eszközökhöz folyamodnak, mint az „idegen” autók kitiltása egyes utcákról, a fizetési behajtási zónák és a parkolás megnehezítése.

Kibocsátáscsökkentéssel hosszabb, alkalmazkodással rövidebb távon oldhatjuk meg a klímaváltozásból adódó problémákat; az éghajlati és a talajviszonyok miatt kényszerűen átalakul a mezőgazdaság, a magyar bor viszont szép lassan adottságbeli előnyt szerez az olasszal vagy a dél-franciával szemben. Minderről Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Három méter magas volt és akár 295 kilót is nyomott egy majomfaj a földön. Már kipusztult, szomorú oka van ennek.

Nem tudjuk elég gyorsan megnövelni a megújulóenergia-termelő kapacitásokat ahhoz, hogy az iszonyúan növekvő energiaéhségünket tiszta energiaforrásból ellássuk – mondta az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke.

Hamarosan megépülhet az első LNG-terminál Szlovákiban. A cseppfolyósított földgáz tárolására alkalmas komplexum a pozsonyi teherkikötőben, a városközpont közelében kaphat helyet. A környezetvédelmi miniszter megadta az engedélyt, környezetvédők azonban tiltakoznak a beruházás ellen, mivel úgy vélik, az építkezés veszélybe sodorhatja a Párizsi Megállapodásban vállalt klímacélok teljesítését.

Amióta a mérési adatok rendelkezésre állnak, 2023 volt a legforróbb esztendő; Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke, a Közép-Európai Egyetem professzora ennek kapcsán arról beszélt, van-e esélyünk idén lassítani a klímaváltozást.

A klímaváltozás az időjárás előrejelezhetőségére is jelentős hatással van, a jövőben egyre kisebb valószínűséggel jósolhatnak majd a meteorológusok - mondta az InfoRádióban a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fizikusa, Vincze Miklós. A legfrissebb eredményeik alapján kiemelte: az átlaghőmérséklet emelkedésénél sokkal nagyobb probléma a sarkvidék és az Egyenlítő közötti hőmérséklet-különbség csökkenése.

A hazai nagyvadlétszám országos szinten elérte azt a határt, ami tovább nem tartható. A további növekedés megállításáért, illetve a létszám csökkentéséért azonnal cselekedni kell – egyebek közt ez is megfogalmazódott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának legutóbbi ülésén. A klímaváltozás kapcsán pedig egyértelmű, hogy emberi beavatkozásokra is szükség van az erdők megfelelő alkalmazkodásának elősegítéséhez.

Kedvezőbb látási viszonyokat is eredményezhet a felmelegedés a ködhajlam csökkenése miatt – írta a Másfél fok klímapolitikai szakportál legutóbbi elemzésében.

Fennáll a veszélye annak, hogy az ember okozta klímaváltozás miatt végérvényesen tönkremegy a Föld természeti rendszerei közül öt, például óriási jégtáblák olvadnak el, és óceáni áramlatok változnak meg. Ezt állapította meg kétszáz tudós, akiknek csoportja az ENSZ idei éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) szerdán mutatta be jelentését. A német kormány pedig azt jelentette be Dubajban, hogy globális klímastratégiát készített.

November 17-én és november 18-án az emberi történelem során először több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szint fölé.

A Föld népességének leggazdagabb egy százaléka életmódjával ugyanannyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a legszegényebb lakosság kétharmada, vagyis nagyjából ötmilliárd ember.

Rekordmagas szintet ért el tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátása világszinten, és egyelőre nincs esély a folyamat megfordítására - figyelmeztetett az ENSZ szakintézményeként működő Meteorológiai Világszervezet.

Tavaly még csak évente 15,2 százalékkal kellett volna "dekarbonizálni", idén már 17,2 százalékkal, az olló pedig csak nyílik.

Néhány évtizeden belül teljesen jégmentes nyarak lehetnek az Északi-sarkvidéken, a klímaváltozás hatásai ugyanis itt a legerőteljesebbek – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, az MCC Klímakutató Intézetének vezető kutatója.