Címke: közel-kelet (299 cikk)

Washington már csak távolról, biztonsági garanciákkal kívánja formálni Szíria jövőjét, miután a közel-keleti ország új vezetése együttműködőnek bizonyul – mondta az InfoRádióban Wagner Péter. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint arról nincs szó, hogy az USA nem figyel a jövőben a térségre, ha az Iszlám Állam újraszerveződne, vagy ha iráni fegyveres csoportok fenyegetnék az amerikai erőket Irakban, az amerikaiak továbbra is készek lehetnek különleges műveletekre.

A felvételeken az látszik, hogy Irán a hagyományos rakéta-alapú légvédelmet modern elektronikus zavarórendszert is alkalmaz – bár az még nem derült ki, hogy ez mennyire hatékony.

Az iszlamista szervezet ragaszkodik a könnyű fegyverzetéhez, ugyanis ha feladná, akkor a támogató klánokkal együtt ki lenne szolgáltatva a gázai politikai ellenfeleinek – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Mint fogalmazott, a gázai konfliktus rendezéséhez nem elég a pénz és az erő, informális egyezkedésekre és alkukra is szükség lesz.

Az Egyesült Államok adott esetben komoly légicsapás-sorozatot tudna mérni Iránra, de nagy állományú szárazföldi csapatok nélkül lehetetlen megdönteni a helyi rezsimet – mondta az InfoRádióban a biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra is kitért, hogy a térségbeli országok többsége nem is támogatja az amerikai beavatkozást, a felkelők pedig saját erőből nem képesek eltávolítani az iráni vezetést.

Éleződik a feszültség Irán és az Egyesült Államok között. Teherán regionális háborúval fenyeget, ha Washington megtámadná. A napokban amerikai hadihajók érkeztek a Perzsa-öböl térségébe. Bár mindkét fél nyitottságot jelez a tárgyalásokra, a helyzetet bonyolítja az iráni tüntetések véres leverése és EU-val való konfrontáció.

A Hamász kész átadni a Gázai övezet feletti ellenőrzést az újonnan alakult palesztin szakértői kormánynak. A fegyvereiket azonban addig nem adják le, amíg Izrael ki nem vonul a megszállt területekről.

Mivel az Egyesült Államok hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban az országgal, így a menekülő amerikaiakat a svájci konzulátus fogja segíteni.

Eszkalálódik a jemeni válság, hadműveletet indított a nemzetközileg elismert jemeni kormány a szakadárok állásai ellen.

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.

A magyar szerepvállalás 2006-ban kezdődött, 2019 óta pedig egy szakasznyi magyar lövészkatona teljesít szolgálatot a libanoni–izraeli határnál. A térségbe ellátogatott Wagner Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzője, aki az InfoRádióban azt mondta, 2026 végén biztosan befejeződik a művelet, ami érzékeny veszteség lehet, ugyanis meg fog szűnni a gyors és helyszíni deeszkalációs képesség.

Az izraeli hadsereg figyelmeztetések után légicsapásokat mért a Hezbollah dél-libanoni célpontjaira.

Többször is lövöldözés tört ki a Gázai övezetben, majd miután Hamász-aktivisták emberi maradványokat ástak el, amikről kiderült, hogy egy meggyilkolt izraeli túszé, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő csapásokat rendelt el.

Rendeletben kijelölte utódját a 89 éves Mahmúd Abbász palesztin elnök arra az esetre, ha nem tudná ellátni hivatali teendőit.

Megkezdődött az Európai Tanács brüsszeli ülése, az európai uniós tagállamok vezetői az Ukrajnának nyújtott további támogatásról és az európai védelemről folytatnak megbeszélést, valamint foglalkoznak a Közel-Kelettel, a migrációval és a versenyképességgel is.

Az izraeli orvosszakértői intézet szerdán hivatalosan is megerősítette két halott túsz személyazonosságát, Tamir Ádár és Árje Zalmanovic holttestét előző este adta át a Hamász iszlamista terrorszervezet.

A magyar miniszterelnök a közel-keleti tűzszünet kapcsán. úgy fogalmazott, hogy Brüsszel csak nyilatkozatokat szövegezett, miközben az amerikaiak diplomáciai munkával eredményt értek el.

A közel-keleti békefolyamat állásáról, a tűzszünet után is napirenden karadó, megoldatlan kérdésekről, a Gázában élő sorsáról és az Izrael előtt álló nehéz döntésekről is beszélt Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A miniszterelnök politikai igazgatója a Sarm es-Sejkben megrendezett békecsúcsról és a jövő évi választásokról is beszélt a Harcosok Órája című műsorban.

A miniszterelnök október 13-án, hétfőn részt vesz a Közel-Keleti Békemegállapodás ünnepélyes aláírási ceremóniáján.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő és Donald Trump amerikai elnök vezeti az egyiptomi Sarm-es-Sejkben hétfőn tartandó békekonferenciát, amelyen hivatalosan is aláírják a gázai háborút lezáró békeszerződést - jelentette be az egyiptomi elnöki hivatal, hozzátéve, hogy az eseményen több mint 20 ország vezetője, illetve az ENSZ-főtitkár is jelen lesz.