gdp

Ismét javította a GKI Gazdaságkutató az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, a korábban várt 4 százalékról 4,3 százalékosra.

A vagyonfelhalmozásnál gyorsabb elöregedésre és a 2050-ra várható 25 százalékos munkaerőállomány-csökkenésre figyelmeztette a közép-kelet-európai régiót a Nemzetközi Valutaalap.

Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint meghaladhatta az 5 százalékot a magyar hazai össztermék (GDP) éves összevetésű növekedése a második negyedévben.

A Takarékbank elemzői 4,4 százalékról 4,7 százalékra emelték az idei, valamint 3,6 százalékról 3,7 százalékra a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésüket - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A márciusi jelentésében prognosztizált 4 százalékos GDP növekedés helyett 4,5 százalékot vár erre az évre a Kopint-Tárki Zrt., az inflációs várakozásuk pedig átlagosan 3,5 százalék erre az évre a korábbi 3 százalék helyett - közölte Palócz Éva vezérigazgató.

A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a március végén zárult egy évben 891 milliárd forintot, a GDP 2,1 százalékát tette ki, ezen belül az idei első negyedévben 33 milliárd forint többletet könyveltek el, ami a negyedéves GDP 0,3 százalékának felelt meg.

Emelték több mutató jóslatát, a beruházások például nem 7, hanem 13 százalékkal bővülhetnek, de az építőipar sem 8, hanem 17 százalékkal nőhet idén.

A kormány tartósan magas, 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol a következő években is; a jövő évi büdzséhez kapcsolt kitekintésben 2020-ra 4,0 százalékos, 2021-re 4,1 százalékos, 2022-re 4,2 százalékos, 2023-ra pedig újra 4,0 százalékos növekedési prognózis szerepel.

A GKI Gazdaságkutató 3,5-ről 4 százalékra emelte idei GDP-prognózisát a kedvező negyedéves adat hatására, ugyanakkor úgy látja, hogy az első negyedévben csúcsára ért a magyar növekedés, az év hátralevő részében lassulás várható. A nyugdíjprémiumra is közöltek várakozásokat.

Pénteken kiadta második GDP-becslését a Központi Statisztikai Hivatal.

A kormány 13+1 pontban határozta meg a gazdasági növekedés fenntartásának programját. A cél az, hogy 2 százalékkal jobb legyen a GDP-adat, mint az EU-s átlag.

Magyarországon a régióban a legnagyobb a hozzáadott érték a járműiparban, így a gyártóknak nem célja itt kapacitást leépíteni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Gion Gábor arról is beszélt, hogy 1-2 hónapon belül újabb, a készpénzhasználat visszaszorítását célzó csomaggal áll elő a tárca.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar és a többi közép-európai EU-gazdaság robusztus első negyedévi növekedési lendületének hajtóereje a továbbra is erőteljes hazai fogyasztás, amely ellensúlyozza a külső kereslet gyengülését.

A 28 uniós tagállamból 20 már közölt adatot, a még titkolózók közül már csak Málta előzheti meg Magyarországot abban a rangsorban, amiben még soha nem volt az élen.

Mintegy 5,3 százalékkal nőtt a GDP 2019 első negyedévében. A pénzügyminiszter azt mondta: a kedvező adat azt mutatja, hogy a magyar gazdasági növekedési lendülete az év első hónapjaiban is tart.

5,2 százalékkal bővült 2019 első három hónapjában a magyar gazdaság a kiigazított adat szerint - tudatta szerdán a KSH. Az InfoRádió Üzleti Reggeli című műsorában a Sberbank szakértője, Horváth István elmondta: európai összevetésben is kiemelkedik a magyar GDP-növekedés.

Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva és kiegyensúlyozva 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Javította Magyarország idei és jövő évi gazdasági növekedési előrejelzését az Európai Bizottság tavaszi prognózisában, amelyben azonban arra figyelmeztetett, hogy egyre több jele van a gazdaság túlfűtöttségének.

Négy százalékos vagy azt meghaladó növekedéssel számol a kormány 2023-ig az Európai Bizottsághoz benyújtott konvergenciaprogramjában - írta pénteki lapszámában a Világgazdaság.

A fesztiváltámogatásra költött egy forint 2,2 forintnyi GDP-t generál - állapították meg a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) kutatói hiánypótló felmérésükben, amelynek részleteiről a Világgazdaság pénteki számában olvasható cikk.