Címke: csillagászat (304 cikk)

Egy bolygó születésének lehettek szemtanúi német csillagászok: egy nagyon fiatal, keletkezési állapotban lévő exobolygót fedeztek fel és vizsgáltak a szakértők.

A Földtől több mint 400 ezer kilométeres távolságban pályára állt egy kínai műhold, a feladata az lesz, hogy az év végén a Hold túlsó oldalára küldött holdjáró adatait továbbítsa a Földre. Ez lesz az első alkalom, hogy ember építette eszköz száll le és vizsgálja a Hold a Föld felé sohasem forduló oldalát.

Ma volt az év legkorábbi napkeltéje.

Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

A NASA legújabb exobolygó-kereső műholdja, a TESS Föld körüli pályán kering majd, de nem a megszokott értelemben. Az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Szabó Róbert, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos igazgatóhelyettese beszélt erről.

Egy egykor a Naprendszerben keringő, elveszett bolygóról származhat a tíz éve a Földre hullott, gyémántokat rejtő Almahata Sitta meteorit.

Felfedezte az eddig ismert legtávolabbi, a Földtől kilenc milliárd fényévre található csillagot egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Astronomy című tudományos szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismerteti kutatási eredményeit.

Az exobolygók légkörét vizsgálja majd az Európai Űrügynökség a napokban jóváhagyott legújabb missziója, az ARIEL. A projektben magyar tudósok is dolgoznak majd – mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője.

Több távcső fényének összekapcsolásával Chilében üzembe helyezték a világ legnagyobb hatékonyságú optikai távcsövét.

Csillagászati látogatóközpont épül a harmadik magyar csillagos égbolt parkban.

Felfedezték egy távoli csillag, a Kepler-90 nyolcadik bolygóját, ezzel a rendszer planétáinak száma nyolcra nőtt, ami annyi, mint a Naprendszeré.

Minden eddiginél részletesebb adatokat kaptak a csillagászok égbolt azon részéről, melyet 2003-2004-ben a Hubble űrtávcső irányult – írja az Index.

A NASA szakcsillagászai november 2-án magyar asztrofotós munkáját választotta a nap képének.

Eddig soha sem figyelt meg az emberiség olyan égitestet, amely a Naprendszeren kívülről érkezett. Most a NASA égbolttérképező programja fedezte fel az A/2017 U1 néven regisztrált utazót, amely a Föld mellett elhaladva száguldott végig a Naprendszerünkön. Ez a 200-300 méter átmérőjű, vöröses kődarab az eddig megfigyelt egyik leggyorsabban mozgó égitest.

Háznagyságú aszteroida halad el a Föld mellett csütörtökön.

Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora. Albert Einstein elméletét bizonyította a most fizikai Nobel-díjjal kitüntetett három amerikai tudós: Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish. Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinjában elmondta, az elképzeléseiknek megfelelően építették meg azt az obszervatóriumot, amely képes a gravitációs hullámok megfigyelésére.

Sehol a világon nincs még ilyen rendszer, mint ami Bárdudvarnokon és néhány más helyen is megépül.

Mintegy hatszáz évvel egy csillagrobbanás felvillanása után feltárták az égi jelenség hátterét amerikai csillagászok.

Mágneses nulltér laboratórium épülhet a Sopron melletti Fertőbozon 2018-ra az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően.

Szombat éjszaka lesz látható az évben a legtöbb hullócsillag. A Perseidák meteorraj okozta égi jelenségről Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára beszélt az InfoRádióban.