4000 exobolygót figyelt meg a Kepler űrtávcső, így már csoportosítani tudják a tudósok azokat a bolygókat, amelyek a Földhöz hasonló távolságban keringenek csillagaik körül. A kisebb exobolygók két kategóriába oszthatók – magyarázta Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa az InfoRádióban. A Föld-típusú, kisebb, 1,5 földméretűek nagy része kőzetből áll, a 2,5 földméretűek pedig kevesebb kőzetet tartalmaznak, anyaguknak jelentős része különböző fázisállapotú víz.

Parttalan óceán és forró jég

A vízbolygók tömegének 50 százalékát is víz teheti ki, míg a Föld mint kőzetbolygó tömegének csak 0,02 százaléka víz. Kereszturi Ákos hozzátette a vízben gazdag bolygók nemcsak cseppfolyós, hanem jéggé szilárdult és gőzzé vált vizet is tartalmaznak az elméleti modellek szerint. "Vastag, sűrű vízpára-légkörük lehet, alatta pedig valószínűleg cseppfolyós víz, egy globális óceán hullámzik, melynek nincs szárazföldje. Ez alatt pedig jég helyezkedik el (az extrém nagy nyomás miatt lehetséges, hogy a meleg ellenére szilárd, úgynevezett forró vízjég réteg alakul ki), és csak a bolygók belsejében található kőzetmag.

A Föld-szerű kőzetbolygók alkalmasabbak a földihez hasonló életre

A galaxisban hiába van több vízbolygó, mint a kőzetbolygó és hiába van rajtuk az életet adó víz nagy mennyiségben, a kőzetbolygók alkalmasabbak az életre – mondta az MTA csillagásza. "Bár a víz szükséges, de nem elégséges feltétel a Földön találhatóhoz hasonló élet kialakulásához" – hangsúlyozta a szakember. A víznek ugyanis a kőzetekkel és szerves molekulákkal keverednie kell, hogy a megfelelő reakciók létrejöjjenek, a vízbolygók kőzetmagja azonban el van zárva a felszíni víztől, nem járja át a víz, mert a kettő között ott a szilárd (forró vagy nem forró) jég.

A kutatók szerint a Földnél nagyobb összes ismert exobolygó 35 százaléka vízben gazdag planéta lehet.