Címke: csillagászat (264 cikk)

Hétfő este részleges alkonyati holdfogyatkozásban lesz részünk.

A Kazár közelében, hosszú expozíciós idővel készült képeken a Nemzetközi Űrállomás és a Tejút látható.

Felfedezték az eddigi egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli galaxis ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.

A Földtől mintegy négymilliárd fényévnyire lévő galaktikus szuperhalmazt, úgynevezett szuperklasztert fedeztek fel indiai csillagászok.

Magyarok is részt vesznek az Európai Űrügynökség új, PLATO (Planetary Transits and Oscillations of Stars, vagyis ’bolygótranzitok és csillagoszcillációk’) névre keresztelt programjában. A terv szerint 9 év múlva pályára álló űrtávcső exobolygókra vadászik majd, és képes lesz arra, hogy az eddigieknél fényesebb csillagok mellett is észlelje a bolygókat, a jelenleg vizsgáltnál sokkal nagyobb területen. A program nem titkolt célja az is, hogy földön kívüli – esetleg értelmes – életet találjon. A jelenlegi eszközeinkkel elutazni valószínűleg nem tudnánk egy idegen civilizációhoz, de egy "plátói" kapcsolat is korszakalkotó felfedezés lenne az emberiség számára.

A Kepler űrtávcső segítségével magyar csillagászok megmérték az Aranyjános kisbolygó forgási sebességét. Eszerint a 200 éve született költőről elnevezett égitesten nagyon gyorsan telnek a napok: a kisbolygó 3,5 óra alatt megfordul a tengelye körül – mondta az InfoRádiónak Sárneczky Krisztián, az MTA csillagásza.

Kilencvenkilenc éve nem látott teljes napfogyatkozásra készül az Egyesült Államok: augusztus 21-én a nyugati parttól a keleti partig, egy az egész országot átszelő sávban látható lesz, ahogy a Hold teljesen kitakarja a Napot.

2018 októberében kezdheti meg működését, a Hubble űrteleszkóp utódja, a 6,5 méter átmérőjű lencsével rendelkező James Webb űrteleszkóp. Ez az infravörös tartományban érzékelő eszköz elődjénél jóval nagyobb érzékenységű, távoli galaxisokat, születő csillagokat és naprendszeren kívüli úgynevezett exobolygókat kutat majd. Képes lesz a csillagok fizikai, kémiai összetételét, az exobolygók légkörét is vizsgálni. Ezen vizsgálatokat segíti a magyar kutatók által létrehozott színképadatbázis, amellyel a teleszkóp által rögzített képeket összevetve meg lehet állapítani a csillagok, bolygók tulajdonságait.

Az Óvárosi városháza tornyának csillagászati órája, az Orloj messze földön híres - nem véletlenül.

A holdat a Naprendszer egyik törpebolygója körül találták meg.

Húsz év után véget ér a Cassini űrszonda küldetése a Szaturnusznál, amely eddig, a csillagászok számára is meglepő adatot mért, például az óriásbolygó gyűrűrendszeréről. „A Szaturnusz gyűrűi apró kövekből, kavicsokból, porszemcsékből állnak, és a kiterjedéséhez képest nagyon vékonyak a gyűrűi” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa tudományos magazinműsorában Szabados László, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa.

Először figyeltek meg a csillagászok egy fiatal "bébicsillagot", amint egy "hamburgerszerű", porból álló képződményt eszik.

A Föld "közelében" halad el szerdán egy három éve felfedezett, viszonylag nagy aszteroida - erősítették meg az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA kutatói.

Most lenyűgöző fotó készült a sajátos természeti jelenségről és a Tejútról.

Európától Chilén és Hawaiion át a Déli-sarkig nyolc távcső figyelte az elmúlt öt éjszaka csillagrendszerünk központját, hogy képet nyerjenek az ott rejtőző óriás fekete lyukról.

Gravitáció, antigravitáció, anyag, antianyag... Kifejezések, amelyek a tudományos fantasztikus regényszerzők fantáziáját – no meg a repülő csészealjakat, és a csillagközi űrhajókat – már évtizedek óta mozgatják. Az utóbbi években azonban ezek egy része a fantasy világából átkerült a tudományos dolgozatok oldalaira.

Egy távoli galaxis központjából kilökött, szupernagy tömegű fekete lyukat talált az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), a jelenséget gravitációs hullámok ereje okozhatta.

Először figyelt meg egy űrszonda hegyomlást egy üstökösön, és így a Naprendszer 5 milliárd éves, ősi anyagát őrző üstökösmag is láthatóvá vált – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

Tudósok olyan csillagot figyeltek meg a Tejútrendszerben, amely minden eddig tapasztaltnál közelebbi orbitális pályán kering egy fekete lyuk körül: egy óra alatt kétszer kerüli meg - számolt be róla kedden a The Daily Telegraph.

Hét, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel kevesebb mint negyven fényévnyi távolságra, néhányukon élet is lehet - közölte tudósok egy nemzetközi csoportja szerdán.