A Vecernje Novosti című szerbiai napilap úgy értesült, hogy II. Péter jugoszláv királynak, valamint két testvérének, András és Tamás hercegnek a leszármazottai adtak be vagyon-visszaszármaztatási kérelmet 2014 januárjában.

A kárpótlási ügynökség két évvel később úgy döntött: az egykori királyi palotát és hozzá tartozó épületeket nem lehet visszaadni az utódoknak, és kárpótlást sem kaphatnak értük, mert az épületről szóló különleges törvény kifejezetten megtiltja azt.

A leszármazottak fellebbeznek és kijelentették, ha kell, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak Strasbourgban.

A Beli Dvor uralkodói palotakomplexum kiemelt jelentőségű kulturális értéknek számít Szerbiában. Az önmagát a királyi család trónörökösének nevező Aleksandar Karadjordjevic, II. Péter jugoszláv király fia 2001-ben tért vissza Szerbiába, ahol a palotakomplexum egyik épületét a szerb állam a rendelkezésére bocsátotta a tulajdonjog átadása nélkül.

II. Péter 1934-ben, 11 évesen került trónra, és 1941-ben, amikor Németország megtámadta Jugoszláviát, elhagyta az országot. 1943-ban a Jugoszláv Népfelszabadítás Antifasiszta Tanácsa megtiltotta a királynak és kormánya tagjainak, hogy a háború végéig hazatérjenek.

Jugoszlávia felszabadítása után, 1945-ben népszavazás törölte el a királyságot és tette köztársasággá az országot. II. Péter azonban soha mondott le a trónról, élete nagy részét Londonban, majd utolsó néhány évét az Egyesült Államokban töltötte, ahol 1970-ben hunyt el.

Egy szerb bíróság a múlt héten közölte: Josip Broz Tito volt jugoszláv elnök hagyatékával kapcsolatban megalapozatlanok az egykori szerb királyi család, a Karagyorgyevicsek leszármazottainak a követelései.