Új korszak kezdődött a magyar vízügy történetében, ezután már a vízkészletek védelme a legfőbb feladat – mondta V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság elnöke. Megfogalmazása szerint a magyar vízügy történetében lezárult egy időszak, és el kell indítani egy újat. Lezárult a védművek mintegy 450 milliárd forintos fejlesztése, ezután már a felelős vízgazdálkodás, a vízkészletek védelme a legfőbb feladat, ennek jegyében hozták létre a tárcaközi bizottságot. Eddig évszázadokon át a víz leeresztése volt a feladat év elején, most már a megtartása. Az új program a "Vizet a tájba" – fogalmazott a szakember.
A nyilvánosság is jól ismeri például a Homokhátság vízpótlásával kapcsolatos nehézségeket és feladatokat, de V. Németh Zsolt rámutatott, hogy még az ország számos helyén van a Homokhátsághoz hasonló helyzet. Például a Nyírségben, ahol indul is egy 22 milliárdos program a helyzet javítására. Debrecen és környéke pedig "érdekelt" egy nagyjából 40 milliárdos programban.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy megvizsgálják, a vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő jelenlegi vízkormányzási művek (csatornák, tározók, holtágak) miként vehetnek részt a vízvisszatartásban. "Az ország 118 helyszínén tartunk jelenleg vissza vizet, 42 helyen a víz kivezetése is megtörténik.
Mintegy 250 millió köbméter többlet víztározást hajtanak végre a vízügyi igazgatóságok, ez a Velencei-tó nyári vízkészletének mintegy ötszöröse"
– mutatott rá az államtitkár.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet vizet vinni a tájba, elmondta: időszakosan még a nagy vízfolyásokból is lehet kiemelni vizet, de főként a víz helyben tartására koncentrálnak. Ehhez azonban néhány dologra figyelni kell és tennivalók is vannak még. Példaként említette, hogy a jövőben a téli-tavaszi vizek megfogására bevetett, magas vízszinttel megtartott csatornahálózat növeli a gazdálkodók felelősségét és a kockázatát is. Ezért ennek a jogi feltételeit rendezni kell, ahogy a csatornákhoz kapcsolódó vízjogi engedélyeket is. És mivel a csatornák nem erre készültek, azokat műszakilag át kell alakítani. Ezen folyamatok felgyorsításában is segíthet a tárcaközi bizottság.
V. Németh Zsolt kiemelte, a bizottságtól jogszabály-javaslatokra, előterjesztésekre is számítani lehet, hiszen a vízvisszatartás kibővítését meg kell erősíteni – akár például az agrártámogatási rendszerrel –, illetve ilyen indítványokat generálhat a már említett vízjogi engedélymódosítás is.
Az ez évi költségvetésben mintegy 10 milliárd forint áll rendelkezésre rekonstrukciós célú vízügyi fejlesztésekre. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Agrárkamarával való egyeztetés alapján készített egy prioritási listát a felújításra javasolt csatornaszakaszokról. A válogatásnál a legfőbb szempont az volt, hogy egységnyi beruházással minél nagyobb területen érjenek el változást. Mint az államtitkár elmondta, 300 kilométernyi csatorna kapacitásbővítése kezdődhet most meg, és 133 műtárgy, 7 szivattyútelep, 7 őrtelep építése, illetve felújítása szintén része ennek a programnak. Ez a kapacitásbővítés további vízvisszatartást is jelent.
A Homokhátság déli részén található Mórahalom térségében is történik egy 2,2 milliárdos fejlesztés, ami a vízszétosztó rendszert érinti. Ehhez társul az Agrárminisztérium további mintegy 2 milliárd forintos programja, abban a térségben tehát jelentős öntözésfejlesztés történik.
Egy új applikáció is készült az Országos Vízügyi Főigazgatóság gondozásában a gazdáknak, ingatlantulajdonosoknak. Ez országszerte helyrajzi számmal jelzi a vízvisszatartási lehetőségeket, illetve, be lehet benne jelenteni az ilyen igényeket.
V. Németh Zsolt a Vizet a tájba! program keretében pedig újabb, hamarosan érkező bejelentéseket ígért.
A vízgazdálkodási tárcaközi bizottság munkájában
- az Energiaügyi Minisztérium,
- az Agrárminisztérium,
- a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium,
- az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága,
- a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége,
- a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint
- az Országos Vízügyi Főigazgatóság
vesz részt.