Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Az első magyar KC-390 katonai szállítórepülőgép megérkezésekor a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár bázisán Kecskeméten 2024. április 12-én. Az új szállítógép nyolcvan felszerelt katona, valamint az intenzív ellátásra szoruló betegek ápolására szolgáló betegágyak befogadására is alkalmas, akár huszonhat tonna hasznos tömegű szállítmányt tud szállítani, annak ejtőernyővel való célba juttatására és a levegőben történő tankolásra is alkalmas.
Nyitókép: MTI/Bús Csaba

A kormány gyors cselekvési lehetőségét biztosítanák a honvédelmi törvények átírásával

Megtárgyalta az Országgyűlés azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek alapján néhány esetben az Országgyűlés helyett a kormány dönthet a magyar katonák bevetéséről. A jogalkotó azt állítja, hogy a parlament jogkörei nem sérülnek.

A módosítás lényegét Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette expozéjában. Az új rendelkezések alapján a Magyar Honvédség, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásoztatásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

"A mostani háborús időszakban a leggyorsabban kell cselekednünk, hogy fenntartsuk és megerősítsük hazánk biztonságát.

Ez az új szabályozás biztosítja a kormány számára a hatékony és változó kihívásokat eredményesen követni képes jogszabályi környezet megalkotását" – fogalmazott.

A KDNP nevében Vejkey Imre biztosította frakciója támogatásáról az indítványt. A Honvédelmi Bizottság elnöke, Kósa Lajos fideszes vezérszónokként hangsúlyozta, hogy a változtatás nem von el jogköröket az Országgyűléstől.

"Az Országgyűlés dönt a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy a Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, azok magyarországi állomásoztatásáról, kivéve, ha ez ENSZ BT-, európai uniós vagy NATO-határozaton alapuló műveleteket érint" – közölte.

A szocialista Harangozó Tamás szerint a törvény igenis döntési jogkört vesz el az országgyűléstől, amely így nemcsak arról nem dönthet, hogy külföldi, szövetséges csapatok hogyan mozoghatnak Magyarország területén, hanem arról sem, hogy a magyar katonák hova mennek külföldre háborúzni.

A jobbikos Sas Zoltán szerint a kormányzati irányítást csak a katonai csapatok belföldi mozgásaira szabadna bevezetni.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Novák Előd szerint a magyar katonákat egyáltalán nem kellene külföldi missziókba küldeni.

Vargha Tamás államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a parlament ellenőrzési lehetősége a módosítás után is megmarad.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×