Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Back view of elementary student raising arm in order to answer a questing during a class.
Nyitókép: Drazen Zigic/Getty Images

Megkezdődött a pedagógusok továbbképzése, csaknem hatezren már sikeresen levizsgáztak

Szeptember közepén indult és január végéig tart a pedagógusok kötelező továbbképzése és számonkérése. A köznevelési helyettes államtitkár szerint az első visszajelzések pozitívak. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke viszont feleslegesnek nevezte a vizsgáztatást.

Szeptember 11-én elsőként az óvodapedagógusok számára nyílt meg az új, kötelező online továbbképzési és vizsgáztatási rendszer. Az első tapasztalatokról a köznevelési helyettes államtitkár beszélt az InfoRádióban. Balatoni Katalin kiemelte: a hazai köznevelésben teljesen új az a felület, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendszere biztosít a továbbképzésre. Mint fogalmazott, egy „innovatív online tanulási platformról” van szó, és összesen 105 ezer pedagógusnak kell elvégeznie a kurzust, amely vizsgával zárul.

A helyettes államtitkár szerint azonban nem a vizsgán van a fő hangsúly, hanem magán a képzésen, amelyen új, hasznos ismereteket lehet elsajátítani, illetve bővíthetik tudásukat a tanítók, tanárok, óvodapedagógusok.

Az érintetteknek 10 órás anyagnak megfelelő online tartalmat kell végigolvasniuk és tanulmányozniuk, amire 84 nap áll a rendelkezésükre.

A pedagógusok saját időbeosztásuktól függően végezhetik el a képzést, melyet nem szükséges egyben, hanem lehet akár részletekben is teljesíteni. A kurzus végén összesen három lehetőség van a vizsga abszolválására, vagyis ha valakinek első próbálkozásra vagy másodikra sem sikerül, még mindig van egy esélye.

Még csak az óvodapedagógusoknak nyílt meg a felület, de a következő napokban a tanítók is elkezdhetnek ismerkedni a platformmal, illetve az ott található anyaggal. Balatoni Katalin tájékoztatása szerint

eddig 12 144 óvodapedagógus regisztrált, és közülük 5745-en sikeres vizsgát tettek.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke értelmetlennek nevezte ezt a fajta számonkérést, szerinte semmi szükség ilyen típusú vizsgára, mert a nemzeti köznevelési törvény alapján 2025-re úgyis felül kell vizsgálnia a kormánynak a Nemzeti alaptantervet. „Ennek tudatában teljesen felesleges számon kérni és vizsgáztatni a pedagógusokat egy idejétmúlt Nemzeti alaptantervből” – fogalmazott Totyik Tamás.

Hozzátette: a szakszervezeteken kívül a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint az egyházi fenntartók is egyetértenek abban, hogy a továbbképzés támogatandó, az összes pedagógus kötelező vizsgáztatása viszont nem.

A pedagógusoknak legkésőbb 2024. január 31-ig kell levizsgázniuk, az eredményt ugyanis figyelembe fogják venni a teljesítményértékelés során.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×