Az OH a közleményben beszámolt arról is, hogy közzétette a 2022/2023-as tanévben végzett mérés eredményeit: az országos és iskolai mutatók a kompetenciamérés adatvizualizációs felületén tekinthetők meg. Az idei mérésben újdonság volt, hogy az 5-11. évfolyamosok digitális kultúra és történelem műveltségi területeken kísérleti mérésekben vettek részt.

Az előzetes tanulói eredmények szövegértésből, matematikából és természettudományból a 6-11. évfolyamon, angol és német nyelvből a 6-8. évfolyamon már elérhetők a TehetségKapu portálon a mérési esemény kódjának és a tanuló mérési azonosítójának megadásával - tudatta a hivatal.

Az előző tanévben, 2023. március 20. és június 9. között 3069 intézmény 582 347 tanulója - évfolyamonként meghatározott rendben - matematikából, szövegértésből, természettudományból és idegen nyelvből, illetve célnyelvből vett részt a mérésben.

A végleges tanulói eredményeket az iskolák az Intézményi Gyorsvisszajelző felületen érhetik el. Az országos és iskolai eredményeket az új adatvizualizációs felület mutatja be, amely a feldolgozott adatok dinamikus megjelenítésével lehetőséget biztosít a kibővült mérési adatbázis egyszerűbb és gyorsabb értelmezésére - tette hozzá a hivatal.

A közleményben kitértek arra is, hogy a digitális átállást követően, 2023-ban is jelentős változások történtek a mérés lebonyolításában, tesztdizájnjában és kiértékelésében: a mérésben kizárólag zárt végű feladatok, illetve szám beírását kérő, szakértői kódolást nem igénylő feladatok szerepeltek.

A Covid-19 járvány hosszútávú hatásai mellett ez is közrejátszhatott abban, hogy az egy évvel korábbi, 2022-es eredményekhez képest alacsonyabb átlageredményeket értek el a tanulók - írták.

Az OH tájékoztatása szerint 2023-ban matematikából a 6. évfolyamon 1475, a 8. évfolyamon 1586, a 10. évfolyamon 1638 képességpont lett az átlageredmény. Szövegértésből a 6. évfolyamon 1432, a 8. évfolyamon 1513, a 10. évfolyamon 1583 képességpontot értek el a diákok.

A további évfolyamok és mérési területek átlageredményei az adatvizualizációs felületen tekinthetők meg - ismertette a hivatal.

Hangsúlyozták: a digitális mérések célja a tanulók képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése, valamint az intézmények teljesítményének nyomon követése, belső fejlesztéseiknek és a tanulóik eredményes pedagógiai fejlesztésének adatokkal történő támogatása.

A felmérést a tanulók családi hátterét vizsgáló - önkéntesen, név nélkül kitölthető - kérdőív egészítette ki: a gyermekek adataiból képzett családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye.

Így azon iskolák értékes pedagógiai munkája is kimutatható, amelyek nehezebb körülmények között élő tanulókkal foglalkoznak, illetve amelyekben az átlagosnál nagyobb a pedagógiai munka fejlesztő hatása - olvasható a tájékoztatásban.